Záródolgozatok

Minden egyetemi képzésben résztvevő hallgató köteles a képesítési követelményekkel összhangban a szakon végzett tanulmányok lezárásaként záródolgozatot írni, s azt a tanszék által kijelölt szakértő bizottság előtt megvédeni. A tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően a tanszék minden évben záródolgozati témákat ajánl fel a hallgatóknak. A záródolgozati témához a tanszékvezető témavezetőt jelölt ki a tanszék oktatói, tudományos kutatói, tiszteletbeli tanárai, meghívott nem egyetemi alkalmazott szakemberei közül. A záródolgozat témáját a témavezetővel egyeztetve legalább a képzés lezárását megelőzően egy évvel jóvá kell hagyatni a tanszék vezetőjével. A jóváhagyást írásban igazolni kell. A záródolgozat leadása előtt legalább hat hónappal köteles a hallgató a konzulens tanárnak a záródolgozat rövid vázlatát bemutatni. A dolgozatot a tantervben leírt határidőig köteles a hallgató bekötött formában egy példányban leadni a Tanulmányi Hivatalban. A záródolgozatot végső formájában - a leadással egy időben - elektronikus formában is meg kell küldeni a tanszéki adminisztráció és a konzulens oktató e-mailcímére.

A záródolgozat pozitív elbírálásának formai kritériuma a kar által minimálisan meghatározott (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 2,5 ív, azaz 100.000 betűhely, vagyis 54-58 gépelt oldal) terjedelem. A tanszék megköveteli a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátust, illetve a pontos és kimerítő irodalomjegyzéket. A záródolgozatot a tanszék vezetője által felkért szakértő bírálja, akinek részletes írásbeli értékelését a záródolgozathoz csatolni kell. A záródolgozatot a hallgatónak bizottság előtt meg kell védenie (a védésre csak az abszolutórium megszerzése után kerülhet sor). A bizottság a tanszékvezető által felkért három tagú bíráló testület. A védés alkalmával meg kell győződni arról is, hogy a hallgató a záródolgozatot maga készítette-e. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni arra, hogy a kérdésekre és a bírálatra válaszoljon. A záródolgozat érdemjegyét a bíráló bizottság állapítja meg, azt a hallgatóval a védés végén közli, s az írásbeli szakvéleményre feljegyzi. A záródolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A jegy államvizsgajeggyel egyenértékű. Ha a záródolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új záródolgozatot kell benyújtania.

A hallgató jogviszonyának fennállása alatt készült, és a kari konferencián vagy az Országos Tudományos Diákköri Konferencián belül bemutatott dolgozat - a konzulens és az illetékes tanszékvezető véleménye alapján - utólag záródolgozatként elfogadható. Ebben az esetben a bírálatot a konferencia hivatalos bírálata(i), a védés jegyzőkönyvét pedig a tanszékvezető által készített feljegyzés pótolja. A záródolgozat minősítéséről a konzulens véleményének figyelembevételével a tanszékvezető dönt. (ELTE ÁJK Tudományos Diákköri Szabályzata, 28.§)

A záródolgozatra vonatkozó szabályok az ELTE Hallgatói Követelményrendszerben (HKR)

A záródolgozat általános formai követelményei

Tanszéki igazoló lap a záródolgozat benyújtásához

A záró- és évfolyamdolgozatokra vonatkozó egységes hivatkozási szabályok

Eredetiségi nyilatkozat

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A tanszék oktatói záródolgozatokat az évfolyamdolgozatokhoz hasonló témákban fogadnak be (lásd évfolyamdolgozatok menüpont). A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatóknál lehet záródolgozatot készíteni. További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatókkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A tanszék az évfolyam- és záródolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és záródolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

A tanszék oktatóihoz írt és megvédett záródolgozatok (1985-2016)

2015/2016

Balázs Adrienn: A szovjet típusú diktatúra Magyarországon
Bőcskei Balbina: Az új magyar médiaszabályozás elemzése. A sajtó-helyreigazítási eljárás és a bírósági gyakorlat az új szabályozási környezetben
Dávid Georgina: A jogi oktatás gyakorlati aspektusának kiegészítése a rekrutáció átalakításán és a jogklinikai módszertan digitalizálásán keresztül
Földi Anikó: Házassági vagyonjogi intézmények a magyar jogfejlődésben
Gurzó János: Az állam és egyház kapcsolatának meghatározó állomásai 1867-1920 között
Illy Miklós: Szabadságfosztás és szabadságkorlátozás a Rákosi-korszakban
Kaszás Gergely Dávid: A részvénytársaságok története, a részvénytársasági jog szabályozása
Majdán László Gergely: A középkori és koraújkori büntetés-végrehajtás szimbolikája
Mecséri Gergő: A városi jogalkotás fejlődéstörténete Magyarországon az államalapítástól 1848-ig
Nagy Anna: Megtévesztő és összehasonlító reklám – avagy a versenytársak és a fogyasztók védelme a reklámjogban
Oroszvári Dániel: Európai médiajog
Prágai Zsófia: Korlátolt felelősségű társaságok alakulása 1990-ig
Regős Tamás: Rendes és különbíróságok Magyarországon a dualista állam idején
Szeles Balázs: A hatályos médiaszabályozás jelene és múltja

2014/2015

Barta Áron: A szökés bűncselekményi tényállása és szankcionálása a Rákóczi-szabadságharc hadseregében (Adalékok a katonai büntető igazságszolgáltatáshoz)
Földi-Fülöp Hajnalka: A fogvatartottakkal való bánásmód fejlődése a középkortól napjainkig hazánkban
Ligárt Anna: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon
Márton Lilla: Médiaszabályozás a kiskorúak védelme érdekében
Mohácsi Krisztina: A szabadságvesztés-büntetés története Magyarországon a Csemegi-kódextől napjainkig
Nemes Anita: Szerzetes a Hadbíróság előtt – Boldog Sándor István a Pártőrség perében
Németh Gabriella: A közvéleménybüntetés formái: kimuzsikálás, leánycsúfolás, charivari
Palguta Virág: Andrea: Balogh Jenő tevékenysége a büntető anyagi és a büntetés-végrehajtási jog területén
Puskai Erzsébet: A házasság és a kapcsolódó jogintézmények történeti áttekintése
Szalai Gábor: A Magyar Királyság koronázási jelvényeinek és koronázási szertartásának bemutatása, összehasonlítva a Német-római Birodalommal és a jelenleg is hatalmon lévő európai alkotmányos monarchiákkal
Szeredi Kristóf: Büntetések és büntetés-végrehajtás az Erdélyi Fejedelemségben
Tóth Zsolt: Törvénytelen kitelepítések az 1950-es években
Veres Viktória Mercédesz: A reklámok jogi szabályozása – a jog és az etika feszített határai
Volentics Georgina: A magyar médiajog egykor és most – különös tekintettel a közmédia helyzetére

2013/2014

Baranyai Dóra: Büntetések az Erdélyi Fejedelemségben
Cseszlai István: Boszorkányság, boszorkányperek a középkori Magyarországon
Hock Krisztina: A sztrájkjog kialakulása Magyarországon
Király Erika: A Pest Megyei Börtön története
Kővágó Kristóf: A Horthy-korszak a büntetőjog tükrében
Kuremszki Mariann: Civitas Fidelissima – Sopron a hűség városa
Majoros Melinda: A kárpátaljai magyarok jogai az elmúlt 100 év tükrében
Mező Georgina: Emberi jogok korlátozásának formái a két világháború között
Mikó Erzsébet: A Csemegi-kódex és az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános Részének összehasonlítása
Mireisz Tímea: A nem vagyoni kártérítés fejlődése a magyar jogtörténetben, különös tekintettel a 20. század első harmadának bírói gyakorlatára
Petneházyné Lenky Gabriella: A magyar öröklési jog története
Schekk Péter: Az államfői intézmény Magyarországon
Somlyay Tímea: A nemesi rend kialakulása Magyarországon
Szatmári Emese: A gyermekek jogainak története neveléstörténet szemszögéből
Tóth Hajnalka: A személyi kárpótlás folyamata és története Magyarországon 1989 és 2012 között
Tóth Krisztina: A műemlékvédelmi jog története Magyarországon a 19-20. században
Tóth Renáta: Bírói hatalom a polgári korban

2012/2013

Bekényi Enikő: A házastársak vagyoni viszonyainak változásai a magyar jogban
Bekényi Franciska: A társas kapcsolatok jogi rendezése a magyar jogban
Benkő János: A dualizmus valláspolitikája
Fehér Gábor: Büntetőjog a királyi dekrétumok tükrében az államalapítástól az Aranybulláig
Gubik László: Alkotmánytörténeti ereklye vagy élő közjogi tan? A Szent Korona-eszme története az államalapítástól az Alaptörvényig
Joó Barbara: A nők választójogának kiteljesedése a törvényi változások tükrében
Kerti Gyöngyi Lívia: Házassági akadályok Magyarországon
Kiss Attila: Katonai büntetőjog Magyarországon a dualizmus korában, különös tekintettel a bűncselekményekre
Kosik Rita: A gyermekek jogai a 19–20. században
Molnár Eszter Katalin: Szimbólumok a régi magyar családjogban
Mózes Réka Zsuzsanna: Az erkölcs elleni bűntettek a polgári korban
Rózsa Eszter: Az örökbefogadás története: fejlődési tendenciák a jogintézmény kialakulásától napjainkig
Szabó Anna: A női bűnözésről
Szakács Bence: Gondolatok Erdélyország 17. századi államiságáról, Bocskai István politikai végrendeletének türkében
Szigyártóné Csopják Erzsébet: A házassági jog alakulása az 1894. évi 31. tc. hatálybalépését követően
Sztankó Katalin: Igazságszolgáltatás Magyarországon a 18-19. században, különös tekintettel a bírósági rendszer fejlődésére
Szűcs Tímea: A házasság joghatásai a 19. század végén és a 20. század elején hatályos magyar szabályozás alapján
Varga Mónika: A kötelező polgári házasság bevezetése Magyarországon: a házassági jogról szóló 1894:31. tc. megszületésének története és szabályainak áttekintése
Virág Laura: Az Erdélyi Fejedelemség büntetőjog
Zsugovits Eszter: Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza? A házassági bontójog fejlődésének története az egységes polgári házasság kialakulásáig

2011/2012

Barczi Ákos: Magyar sajtószabályozás és sajtóirányítás 1949-1989
Benkő János: A dualizmus valláspolitikája
Dobszay Zsófia: Jog és igazságszolgáltatás a magyar népmesében
Farnadi Csaba: Koncepciós perek a 20. század Közép-Kelet Európájában
György Noémi: A házasságkötés története
Gyuris Orsolya: A kulturális örökségvédelem jogi szabályozása Magyarországon – különös tekintettel a műemlékvédelemre
Ilyés Erika: A telekkönyvtől az egységes ingatlan-nyilvántartásig
Kroó Gergely: A büntetőeljárás hazai története 1848-tól 1998-ig különös tekintettel az esküdtbíráskodásra
Lomnici Adrienn: A magyar királyi közjegyzőség története a polgári korban
Mátrai Gábor: Feudális eljárásjogunk, különös tekintettel a X-XIII. századi szabályozásra
Puskás Mária: Örökös kérdések – az államalapítástól az 1970-es évekig – a végintézkedésen alapuló öröklés magyarországi történetéből
Süle Ibolya Éva: Internethasználat szerzői jogi megközelítésben
Zeleiné Kiser Tímea: A házassági jog története

2010/2011

Csákváry Diána: Mária Terézia és II. József társuralkodása Magyarországon az 1780 és 1790 közötti rendeletek tükrében
Ferenczi Márta: A Csemegi-kódex (különös tekintettel az általános részre)
Gleichauf Boglárka: Gyermekvédelem a média és az új technológiák jogi kihívásainak tükrében
Gondos Máté: Az 1831-es belga alkotmány és a francia alkotmányok hatása az áprilisi törvényekre a miniszteri felelősség tekintetében
Horinka Éva: Wittner Mária pere
Jancsó Orsolya: A véleménynyilvánítás korlátai a magyar jogfejlődésben
Kalasné Kolozsvári Eszter: A Csemegi-kódex és az 1896. évi bűnvádi perrendtartás a hatályos szabályozás tükrében
Kellerné Nagy Erzsébet Andrea: Büntető anyagi jogi egység a 19. században
Lichner Gábor: A Magyar Királyi Csendőrség története és szervezete
Malbaski Miklós: Börtönvilág az ötvenes évek Magyarországán
Nádi Éva: Magyarország és Ausztria közjogi kapcsolata az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában
Rehák Géza: A magyar turizmus polgári kori intézmény- és jogtörténete a 20. század elejétől a kommunista diktatúra kiépüléséig
Szántó Roland: A magyar bíróságok szervezetének alakulása 1945-1949
Torba László: A végintézkedések szabályozásának története Magyarországon a középkortól az új Ptk. kodifikációjáig
Völgyi Péter: A magyar parlamentarizmus kialakulása

2009/2010

Bergmann Gábor: Az államfői intézmény 1848-1867 között
Csoór Dorothea Kinga: Két koncepciós per a feudális Magyarországon
Kátai Dóra: Jog és építészet a reszocializáció szolgálatában
Képessy Imre: „Valahol Európában” A Benes-dekrétumok születésének körülményeiről, történelmi és jogi megítéléséről, és a máig vitákat kiváltó kérdésekről cseh, szlovák és magyar szemmel
Nagy Eszter Margit: Adalékok a magyar közjogi fejlődéshez
Szendrői Mária: A Római Katolikus Egyház helyzete Magyarországon 1945-től 1956-ig
Tomolya István: Katonai koncepciós perek a kommunista diktatúra korszakában
Tulipánt Tímea: A műemlékvédelmi jog múltja és jelene a jogszabályok tükrében
Vásárhelyi Árpád: A nemzetgyűlési korszak házszabályai 1919-1926

2008/2009

Alkonyi Zsófia: A műemlékvédelmi szabályozás története
Bartók-Nagy Réka: A Nagy Imre per
Burgstaller Attila: A házasság megszűnése és jogkövetkezményei
Csirszka Erika: A házassági vagyoni jog alakulása a magyar jogalkotásban 1945-ig
Csölle Anita: A magyar államvédelmi szabályozás története
Dérer István: Börtön- és dologházügy Magyarországon a kezdetektől a 20.sz. hajnaláig
Kerékgyártó Andrea: A polgári házasság első évtizede Magyarországon
Klein Tamás: Az elektronikus sajtó szabályozásának története Magyarországon
Kolter Dóra Zita: Házassági jog a polgári korszakban – az 1894. évi XXXI. tv. elemzése
Kovács Tünde: A házassági jogról szóló 1894. 31. tc. születése és alkalmazása
Kozma György Zsolt: A nemzetiség fogalom jogi megközelítésének változásai a 19. században
Mihalik Zsuzsa: Az örökbefogadás jogi szabályozásának alakulása a kezdetektől napjainkig
Mikecz Zsuzsanna: Az anyakönyvezés története Szentesen az állami anyakönyvezés bevezetéséig (1741-1895)
Nagy Ilma: A szerzői jog az információs társadalomban
Piri Hajnalka: A magzatelhajtás és az újszülött megölésének jogi megítélése különös tekintettel a szocialista időszakra
Sághi Tamás: A budapesti tőzsde, különös tekintettel a tőzsdebíróságra
Sallai Katalin Anita: Az eljegyzéstől a házasságkötésig
Siska Erika Éva: A házassági jog története – különös tekintettel a magyar polgári házasság kialakulására
Szabó Henrietta Éva: Büntetőjogi kodifikációs plánumok a 18-19. századi Magyarországon
Szalóky Gábor: Sajtószabadság és cenzúra Magyarországon 1938 és 1944 között
Székesi Sándor: A Vatikán diplomáciai kapcsolatai az újkorban
Tilk Rita: A gyermekek védelme a médiaerőszakkal szemben
Tóth Krisztina: A magyar oktatáspolitika története
Urbán Judit lev: Állam és egyházak viszonya Magyarországon 1945-1956

2007/2008

Ambrus Sándor Csaba: A székely magánjog története, különös tekintettel a dologi jogra
Batki Nikolett: Bontóperek és hatásuk az 1984. évi XXXI.G törvény megjelenése után
Bathó Gábor: A mentelmi jog és a mentelmi bizottság
Bodri Csaba: A koncepciós pereket előkészítő állambiztonsági szervezetek bemutatása
Czuczku Enikő: A fiatalkorúak védelme a magyar és európai médiaszabályozásban
Gombár Ildikó: Bontó okok a magyar jogtörténetben
Gredus Edina Ágnes: Kisebbségvédelem a trianoni békeszerződésben
Hagymási Attila: A korlátolt felelősségű társaság fejlődésének története a magyar jogban különös tekintettel a törzsbetét-törzstőke és az üzletrész kérdésére
Halas Vivien: A nürnbergi perek mai szemmel
Illés Zsolt: Az élettérből a béketáborba
Katona Rita. Bortörvények a magyar joghistóriában
Koi Gyula esti: A magyar közszolgálati jog története a jogirodalom tükrében
Kun Krisztina: 1949 leghírhedtebb koncepciós pere Magyarországon
Lenkovics Judit: Kor és büntethetőség
Németh László: Protestáns válóperek Zalában 1786-1846
Pafféri Zoltán: A magyar társasági jog történetének vázlata 1946 és 1988 között, különös tekintettel a polgári jogi társaságokra
Papp Emma Csilla: A hűtlenségi perek Magyarországon
Piszkor Melitta: A hitelezővédelem alakulása a magyar társasági jogban
Pommer Márta: A magyar tőzsde szervezeti változása
Sárkány Viktória: A Károlyi per
Simon Sándor Mihály esti: Kontinentális modellek az európai parlamentarizmus történetében
Stelkovics Katalin Réka: Az örökbefogadás jogintézményének fejlődése
Schüller Adrienn: Nemzetiségpolitika Magyarországon a 20. században, különös tekintettel a magyarországi németekre
Szabadiné Domokos Magdolna: A válás jogintézményének fejlődése
Szabó Tünde: Állami egyházjog Magyarországon 1945-1990 között, különös tekintettel a katolikus egyházzal kapcsolatos jogi szabályozás bemutatására
Wagner Alma Laura: A részvénytársaság kialakulása és fejlődése

2006/2007

Balczó Noémi esti: Szentkorona-tan – mint közjogi fogalom és legfontosabb kérdései
Beke-Martos Judit: Az Erzsébet királyné gyilkosság jogtörténeti aspektusai, különös tekintettel a lucheni tárgyalásra
Bencsik Csilla: A Bárdossy- per jogtörténeti feldolgozása
Boros Barbara: Boszorkányperek Magyarországon
Csala Erika: Büntetés-végrehajtás a középkorban
Csákvári Balázs: Az államfői jogkör gyakorlása Magyarországon 1918-1920 között
Csiszér Kata: A Ratkó-rendeletek és népesedéspolitika
Csománé Dreska Hajnalka: Székesfehérvár szabad királyi város jogtörténete és közigazgatása a kezdetektől a XIX. századig
Csomorné Orbán Krisztina: Értékpapírjog és a tőzsde történeti fejlődése
Furkóné Mező Nóra: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlás, különös tekintettel Batthyány Lajos és Kazinczy Lajos perére
Gidai Viktória: Az önálló Magyar Nemzeti Bank története
Gresz Orsolya: Az egyházi és a polgári házasság Magyarországon
Gyetkó László Csaba: Magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a 20. században, különös tekintettel a szabadságvesztés-büntetésre
Kaszás László: Koncepciós perek Magyarországon: a Mindszenty-per
Karaszi Andrea: Sajtóélet a kiegyezés után
Kiss Ádám Sándor: Az örökbefogadás jogi szabályozásának története a magyar jogrendszerben
Kiss Bernadett: A hegyközségi rendszer szabályozásának fejlődése a Nyugat-Dunántúlon
Koch Egon: A társasági jog története, különös tekintettel a részvénytársaságokra
László Zsolt: A trianoni békeszerződés és annak hatása a Kárpát-medencében élő magyar kisebbség helyzetére
Németh Csilla: A magyar vámjog fejlődése
Papp Dóra: A Martinovics-mozgalom
Polgár Nikoletta: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a 19-20. században
Rácz Tamás: A szövetkezeti intézmény történetének és jogi szabályozásának főbb állomásai Magyarországon
Rödönyi-Nagy Nóra: Egykori választójogunk mai szemmel
Sümegi Krisztina: A gyermekvédelem magyarországi rendszere
Szakáll Gábor: A csődjog fejlődése Magyarországon
Szűcs József: Az emberi jogok az információs társadalomban
Varjúné Fekete Ildikó: A gyermekek jogai
Vincze Zsuzsanna: Az olasz és a magyar médiaszabályozás történetének összehasonlítása

2005/2006

Antal Ildikó: Boszorkányperek Magyarországon
Balla Tibor: Magánjogi intézmények a Jászkun Statútumban
Ballér Eszter: A házassági jog története
Barcsa-Szabó Tibor: Politikai perek a Győri Ítélőtáblán 1928-ban
Bánfi Zsuzsanna: Fejezetek a magyarországi és nyugat-európai boszorkányperek történetéből
Bojtár Balázs: Ellentétek és párhuzamok a XX. század totalitárius diktatúráinak előzményeiben, államszervezetében
Cseh Gyöngyike: Az 1894. évi XXXI. tc. szükségessége, keletkezésének körülményei és értelmezése
Csordás Nagy Katalin: Emberi jogok – a véleménynyilvánítás szabadsága
Dobos Vadim: A részvénytársaság intézményének kialakulása és fejlődése Magyarországon
Dudinszky Olga: A közúti közlekedés szabályozása a törvényalkotásban
Farkas Jánosné: A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülése
Fehér Csaba lev.. A második világháborút követő politikai jellegű felelősségre vonási folyamat. Az igazolások és a népbíróság jogi alkalmazása, különös tekintettel a fővárosi viszonyokra
Frey Dóra: Német hatások a szabadságvesztés-büntetés kezdeteinél Magyarországon
Gimes Orsolya: Reklámjog a magyar joggyakorlatban
Hauserné Fülök Éva: Adó-, vám- és deviza-bűncselekmények szabályozása a magyar jogtörténeti fejlődésben
Honosi Krisztina: A gazdasági társaságok kialakulása és fontosabb szabályai
Horváth Imre: Vatikán, mint a nemzetközi jogalanya
Hőrcsik Lajos Kálmán: A magánjog átalakulása Észak-Erdélyben
Jakabné Szalai Krisztina: A kollektív szerződés története
Katona Olga: Gyula város jogi szabályozása az újkorban
Kelemen István: Jobbágyi végrendelkezés Sopron vármegyében a 18. század elejétől 1848-ig
Kiss Zsuzsanna: A nők jogai Magyarországon 1945 előtt
Korsósné Demeter Dóra: Női fogvatartottak helyzete a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben a 19.századtól napjainkig, különös tekintettel a magyar börtönügy fejlődésében
Krupa Rozália: A polgári börtönügy
Lesetár Péter: De interpretatione, avagy a szerződési biztosítékok értelmezése
Lukács Ilona Cecília: Koncepciós perek Magyarországon (1945-1956). A kistarcsai internálások
Lukács Lajos: A tanügyi igazgatás kérdései a 18. század végén
Mayer Annamária: Az európai médiajog fejlődése, különös tekintettel a szabályozó hatóságokra
Mészáros Andrea: Polgári perek a Győri Ítélőtáblán 1928-1931 között
Miskolczi Ildikó: Gróf Széchenyi István eszmerendszerének hatása a reformkor alkotmányosságára
Mohácsi Barbara: A munka szerepe a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásában
Mucsi Albertina: Az életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetés a szegedi Csillag börtön történetében
Németh Judit Noémi: Jogos védelem kérdése a büntetőjogi kodifikációkban, hatása a joggyakorlatra
Pálinkás Tímea: A csődjogi szabályozás története, különös tekintettel a 19. századra
Pallagi Katalin: Kereskedelmi jogunk fejlődése, különös tekintettel az 1875. évi XXXVII. tc.-re
Papp Ildikó: Sporttevékenységek jogi szabályozásának fejlődése
Sámuel Emese: Úriszéki bíráskodás Tatán az Esterházy család korában
Sipka Dóra: Büntetések (Szent) Istvántól napjainkig
Szabó Orsolya: A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének jogi szabályozása – a kisebbségi törvény és módosítása
Szakács István: Kiegyezési törvények megalkotásának elemzései és hatásai
Szigethy Szilvia Erika: Az Európai Unió médiapolitikája
Takácsné Lakinger Viktória: A házassági jog története
Tóth Gábor: A bortermelés és annak jogi szabályozása, különös tekintettel a dualizmus időszakára
Varga Nikoletta Szilvia esti: A magyar társasági jog fejlődésének története a felelősség tükrében. A vezető tisztségviselők felelőssége
Vetsey Szilvia: A digitális televíziós szabályozási kérdései és az állam szerepvállalása Magyarországon

2004/2005

Botka János: A Jászkun Kerület igazgatása
Csepeli Eszter: A magyar filmtörvény a nemzetközi jogalkotás tükrében
Deák Zoltán esti: A halálbüntetés eltörlése
Dénes Krisztina: Rajk László koncepciós pere
Dobos Henrietta: 1914-es sajtótörvény előkészítése
Dudaszegi József: Halálbüntetések a középkorban
Erdélyi Vanda: A polgári börtönügy
Feldman Zsolt: A vármegyei rendszer reformja a dualizmus idején
Györkéné Sipos Mónika: A magyar szabadalmi és védjegyjog története
Győri Judit: Az audiovizuális kommunikáció szabályozásának kezdetei
Hegedűsné Körmendi Rita: A magyar házassági vagyonjog a 19. században
Jármi Hilda: Kísérletek a médiatörvény megalkotására
Karácsony István esti: A dualizmus-kori Magyarország rendvédelmének sikertörténete, avagy a Magyar Királyi Csendőrség és a fővárosi rendőrség bemutatása
Kasza Regina: Sajtójogi reformtörekvések a két világháború között
Kiss Dóra: A házassági bontóperek története
Kiss Szabolcs Tamás: A budapesti értéktőzsde története
Kondákor Dóra: Ifjúságvédelem az audiovizuális médiaszabályozásban
Korondi Vanda: A hulladékgazdálkodás szabályozásának története Magyarországon
Kovács Viktória: Az öröklési jog története
Kretz Zsuzsanna: A házassági jog története. Áttekintés a magyar házassági jog történetéről 1894. évi 31. tc.-ig
Krénusz Gyuláné: A XIX. század adójogának története
Lugossy Ágnes: Az 1956-ot követő megtorlás jogi háttere
Maholányi Mónika: Egy magyar gyógyszervegyészeti részvénytársaság kialakulása és joga
Mészáros Tamás: Egyházpolitika Magyarországon a 19. század második felében
Mészáros Zsolt: A szabadságjogok kérdése Tisza Kálmán kormányzása alatt 1875-1890, különös tekintettel a sajtószabadságra és annak határaira
Mogyorósi Edit: A gazdasági társaságok története, különös tekintettel a megszűnés eseteire (A gazdasági társaságok története a 19-20. században)
Mohai László: Hitbizomány
Nagy Erzsébet: Az emberi jogok sérelme a koncepciós perekben
Nánási László: Obstrukció és klotűr
Paszler Noémi: A csemegi-kódex büntetési rendszere
Pántya Julianna: A Trianoni békeszerződés és egy bihari térség
Petres Veronika: Az örökbefogadás intézményének fejlődése
Pintér Beatrix: A kánoni és a rendi jog kölcsönhatása a házassági jogra
Salacz Balázs: Alaptőke és törzstőke – összehasonlító monográfia
Saslics Ivett: 1914. évi 14. törvénycikk a sajtóról
Seres Péter: Szabadalmi jogunk fejlődése
Soltész Sarolta: Az ORTT szankcionálási gyakorlata a bírósági ítéletek tükrében
Szabó Angéla: A médiarendszer, azon belül a közszolgálati televíziózás finanszírozásának szabályai Magyarországon, Olaszországban és Nagy-Britanniában
Szedlák Csaba: Az élelmiszerjog kialakulása és törvényi szintű szabályozásának fejlődése Magyarországon
Szele Tamás: Törvénysértő perek és a magyar katolikus egyház 1945-1989
Szobota Zoltán: A vallásszabadság érvényesülésének jogi feltételrendszere a rendszerváltás utáni Magyarországon
Szurgyi Rita lev: A váltókövetelés átruházása a magyar váltójogban az 1876. évi 27. tc. alapján
Takácsné Lakinger Viktória: A házassági jog története
Temesszentandrási Kristóf esti: Államvédelem a Rákosi-korszakban
Utassy Viktória: Gaetano Filangieri és az európai felvilágosodás
Varga Norbert: A versenyjog története Magyarországon
Vágó Zoltán esti: A halálbüntetés a Corpus Iuris Hungariciben 1848 előtt

2003/2004

Alexy Miklós József: A szlovák nemzetiség anyanyelvű oktatásának helyzete 1868-1942
Auner Tamás: A társadalmi életből való kirekesztés jogi formája a II. világháborúban Magyarországon
Bartos Olivér: A középkori igazságszolgáltatás anomáliái: boszorkányperek Magyarországon
Bánfalvi Dóra Éva: A parlamentarizmus Magyarországon a két világháború között
Béda László: Az informatika jogi szabályozásának fejlődéstörténete
Bicsák Krisztina: Deák Ferenc mint ügyész
Biró György: Vállalkozások kialakulása és fejlődése Magyarországon
Borsa Csaba: Árpádházi-királyok jogalkotása Szent László királyig, különös tekintettel az állami rend megszilárdítására
Cseh Zoltán: A műemlékvédelem szabályozásának története Magyarországon
Csendes Attila: Az országgyűlés fejlődése, különös tekintettel a dualizmus konszolidált korára (1867-1890)
Davidovics Krisztina: A középkori magyar istenítéletek és a Váradi Regestrum elemző bemutatása
Dominek Diána: Az adóztatás története hazánkban
Domján Szabolcs: A birtokvédelem a középkortól napjainkig
Éber Zsuzsanna esti: A házasság középkori jogtörténete.
Facsar Mihály: Büntetések az Erdélyi Fejedelemségben
Farkas Cecília: A Wesselényi, Zrínyi, Frangepán összeesküvés
Fehérné Kovács Ildikó: Házassági jog a középkortól az 1894. évi 31. törvényig
Finta Barbara: Házassági népszokások
Galambos Levente: Eskü a magyar jogban
Gombócz Márta: A budapesti tojástőzsde
Hajasné Szentmiklósi Rita: A magyar válási jog története, különös tekintettel a polgári korra
Hajdu Koppány: A reklám jogi szabályozása Magyarországon
Horváth Eszter: A nemzetiségi kérdés a magyar országgyűlésen 1848 és 1868 között
Járvás Diána: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorban
Jávorné Korbély Melinda: A részvénytársaságok története
Kalocsai Péter: Az elektronikus média jogi szabályozása az Alkotmánybíróság határozatainak tükrében
Kálmán Ágnes: Bűn és büntetés
Kászoni Ildikó: Az államfői hatalom alakulása Magyarországon – különös tekintettel az 1848-tól az 1990-es évek elejéig terjedő időszakra
Kondor Bálintné: A házassági jog története és a polgári házasság kialakulása
Kóródi Irén: A hatalmi ágak elválasztása és a bírói függetlenség Magyarországon
Kovács Krisztina: A házassági jog története
Krettné Borzsák Katalin: Kossuth Lajos szerepe a magyar közjogtörténetben 1848-1867 között
Major Csaba: A kormányzat, kormánypolitika változásai Magyarországon a két világháború között
Mondovics Napsugár: Az ügyvédi képviselet kialakulása és fejlődése Magyarországon a XX. századig, különös tekintettel az etikai és szakmai követelményekre
Nagyné Molnár Ágnes: Nemzetiségi politika, eszmetörténet és jogi szabályozás a két világháború közötti Magyarországon
Ódor Gabriella: Báthory Erzsébet: véres kezű szörnyeteg vagy ártatlan áldozat?
Pozvai Ferenc: A pesti áru- és értéktőzsde létrejötte szervezete és szokásai a II. világháborúig
Preier Zsuzsanna: Az egyesületek, egyletek jogi szabályozása a 19. században, különös tekintettel Moson és Mosonmagyaróvár egyesületeire. Az egyletek története a dualista korban
Répás József: A városi bíráskodás és jogalkalmazás a török hódoltság területén
Rubicsek Norbert: A közszolgálati média a 20. század második felére
Schwarcz Kornél István: Tőzsdebíróság a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén a kezdetektől 1914-ig
Simon Magdolna: Fejezetek a magyar védjegyjog történetéből
Simonné Kluczer Zsuzsanna: Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga
Strausz Evelin: Az öröklés története
Szabó Melinda: Kecskemét város büntetőbíráskodása a 19. sz. derekán
Szegnerné Vastag Jácinta: Fejezetek a magyar rendőrség történetéből (a kezdetektől 1945-ig)
Szívósné Mandik Enikő: Az első magyar sajtótörvény, az 1848. évi 18. tc. és létrejöttének körülményei
Szőke Lívia: Boszorkányok és női bűnelkövetők Somogy vármegyében (1695-1800)
Szűcs Réka: Magyarországi és az Erdélyi büntetőjog a 14-18. században
Takáts Erika: Az 1868:XLIV tc. történeti-elméleti előzményei, parlamenti vitája és hatása a dualizmusban
Tanács Péter Zsolt: II. Endre keresztes hadjárata és jogtörténeti összefüggései
Tarr Dávid: Koncepciós perek és alkalmazásuk a magyar szocialista diktatúra idején
Ternácz Zsuzsanna: A szentkorona-tan
Tóth Ágnes: A házassági jog intézményrendszerének alakulása Magyarországon
Vadasné Orgona Gizella esti: A szentkorona-tan szerepe Magyarország államfejlődésében
Varga Norbert: A határellenőrzés története a 20. században
Vass Imréné: A betéti társaság és a csendes társaság magyar jogtörténete
Vámos Adrienn: Az öröklés jogintézményei a feudális Magyarországon
Zsámboki Beatrix: A régi magyar házasság és a büntetőjog viszonya
Zsigó Anikó: A vélemény-nyilvánítás szabadsága és a sajtó-helyreigazítás intézménye

2002/2003

Ajtony Tímea: A válás intézménye a magyar jogalkotásban
Ambrus Péter esti: Magyar királyi csendőrség szervezete és működése 1881-től 1919-ig
Andrelli Szilvia: A házasság felbontásának okai Magyarországon
Bauer József: A korlátolt felelősségű társaság kodifikációja és kialakuló joggyakorlatának főbb kérdései a két világháború közötti Magyarországon
Berentz Mónika: Éles fegyverünk: az Államvédelmi Hatóság
Bocsó Erika: A válás intézményének kialakulása a polgári korban
Bodócs Krisztián levelező: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon a XIX. században
Damu Krisztina: A magyar önkormányzati közigazgatás fejlődésének bemutatása a főváros tekintetében
Dányi Péter László: Büntetőjogi kódex-tervezetek és a Csemegi-kódex
Finta Barbara: Házassági népszokások
Fullér Sára: A gyámság és gondnokság honi szabályozása a XIX. századtól napjainkig
Fülöp Endre Norbert: A hitelszövetkezetek jogi szabályozásának és joggyakorlatának története a II. világháború időszakáig
Galambos Levente: Eskü a magyar jogban
Gosztonyi Gergely: A közszolgálati médiafelügyelet Európában és Magyarországon
Györei Péter: A Budapesti Detektívtestület története 1884-1924
Horváth Gabriella: A sportigazgatás története hazánkban a kezdetektől napjainkig
Horváth Péter: A közraktározás jogi szabályozásának története
Hunyady Dénes: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlata
Hunyadi Gábor: Erdély közigazgatása 1541-1688
Huszák Katalin lev: A váci egyházmegye kialakulása
Illés Zsuzsanna: E-kereskedelem kialakulásához vezető út jogi szabályozása
Ipacs László: A Budapesti Áru- és Értéktőzsde története 1948-ig
Irimiás Alíz Éva: Választási etikai kódex a médiában
Jánosiné Kovács Kinga: Szellemi felkészítés a reszocializációra
Járvás Diána: A magyarországi börtönügy fejlődése a reformkorban
Juhász István: Boszorkányság és boszorkányperek Magyarországon
Juretzky Csaba: A soproni népszavazás (1921)
Károlyiné Plóza Melinda: A középkori házassági vagyonjog
Kelemen Zsolt: A magyar nyugdíjbiztosítási rendszer jogtörténete
Kerémi Beáta: A börtönügy helyzete Magyarországon
Király Beatrix: Erdélyi országgyűlések
Kisházi Viktória: A magyar bírósági szervezet és polgári perjog fejlődése 1000-1848 között
Kovács Andrea: Az értéktőzsde Magyarországon (1864-1948)
Kovács Dóra: Az állam és az egyház magyarországi elválasztási folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a polgári házasságról szóló 1894. évi 31. Törvény
Kovács Györgyi Krisztina: Házassági kötelék a középkori és polgári kori jogalkotás tükrében
Kovács Zoltán: A Csemegi-kódex
Köblös András: A büntető igazságszolgáltatás 1945 és 1956 között Magyarországon
Krizsán Mónika: Az 1865-68-as országgyűlés és a kiegyezés
Lengyel Tímea: A házassági jog
Losits Ferenc: Választási rendszer-váltás
Mészáros Ágota: A biztosítótársaságok jogi szabályozása a II. világháborúig
Mikácsy Péter: A polgári földtulajdon születése a törvények tükrében (Jobbágyfelszabadítás, állami földtehermentesítés)
Mikó Sándor: Hatalom és bíráskodás viszonyáról (1945-1989): különös tekintettel a négy semmisségi törvényre
Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági jog (1945-1949)
Németh György: Lelkiismereti és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásig
Ódor Gabriella: Báthory Erzsébet: véres kezű szörnyeteg vagy ártatlan áldozat?
Rákóczi János: A totalitárius államrend kialakulásának első szakasza Magyarországon a második világháború után
Sallay Gábor esti: A magyar gazdaság és annak jogi története 1945-től napjainkig
Simicskó István: Minősített időszaki jogalkotás a történeti visszatekintés tükrében
Schremné Tóth Katalin: A halálbüntetés abolíciója
Szalai Anita: Az ORTT Panaszbizottsága és döntései
Szalkai Brigitta: Eljegyzés és házasságkötés a katolikus egyházban
Szekanecz Noémi: A Rajk-per előzményekkel és következményekkel
Szőke Szabolcs: A magyar háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdése
Tikászné Pál Mercédesz levelező: Bűntettek és büntetések Magyarországon a XVIII. századig
Thürmer Andrea: A magyar büntetés-végrehajtás fejlődése a II. világháború után
Tóth Gabriella: A bűncselekmények csoportosításának változásai – különös tekintettel az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekményekre – a büntetőjogi kodifikáció története során
Török Lajos esti: Kiegyezés
Várnai Ágnes Rita lev. Házassági perek Magyarországon a polgári korban
Vincze Éva Mária: A közbeszerzési törvény
Wandraschekné Keresztély Rita: Büntetésekről és a magyarországi fegyintézetek hálózatának kialakulásáról általában

1985-2002

Árkos György: Kereskedelmi jog múltidőben
Bacsa Andrea: Vallás és lelkiismereti szabadság
Badacsonyi Tamás: A reklámjog szabályozása Magyarországon, különös tekintettel az elektronikus médiára
Balogh László: A reformkor börtönügye
Baloghné Csikós Melinda esti: Választójog és a választási bíráskodás 1918-tól az 1945:VIII. tc. megalkotásáig c. szakdolgozatról
Bárány Zoltán esti: A magyar büntetőjogban a büntethetőségi akadályok rendszerének fejlődése
Beliznai Kinga: Erdélyi büntetések
Bene András esti: Börtönügy Magyarországon 1945-56 között
Benedek Adrienn: Az anyagi büntetőjog fejlődése
Berentz Mónika: Éles fegyverünk: az Államvédelmi Hatóság
Bíró Tamás: Az egyházi büntetőjogi törvénykezés, különös tekintettel a büntető perjogtörténetre és a Benedek rendi regulákra
Blázsi Melinda Edit: A tőzsde története
Bódai Ildikó esti: A Magyar Királyi Csendőrség szerepe a bűnüldözésben 1881-től 1924-ig
Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez
Bognár Barbara: A modern börtönrendszerek kialakulása
Bognár Éva: A magyar-német diplomáciai kapcsolatok története 1920-2000
Borsos Tibor: A magyar értékpapír-szabályozás áttekintése 1949-ig
Bots Dénes: A Vitézi Rend, mint a Magyar Királyság egyik speciális politikai intézménye
Bozsó Brigitta: A kétszintű bankrendszer kialakulása Magyarországon
Brünn János esti: Az 1945 előtti csődjog és a mai jogi szabályozás összehasonlítása
Burucs Kornélia esti: A vízgazdálkodás szabályozása Magyarországon 1840-1945
Czárán István: Az erdélyi örmény nemzetiség rövid története
Csibi Ferenc: A székelyföld jogrendszere a 15-16. században
Csóka Szilárd: Az országgyűlési összeférhetetlenség jogi szabályozásának történeti vázlata a kezdetektől az 1901. évi XXIV. tc.-ig
Csorba Krisztina esti: A jogi személy elméletének fejlődéstörténete
Deme Edit esti: A kihágási (szabálysértési) jog a magyar jogtörténetben
Deteky Gábor esti: A cégvezetők felelősségének szabályozása (nemzetközi összehasonlítás)
Dévai Emese pol.: A második kamara
Domán Irén esti: A börtönügy helyzete 1867-1877 között Magyarországon
Drávucz Péter: Magyarországi boszorkányperek
Duska Ákos esti: Az asylumjog intézményének története Európában a 16. századig
Egerszegi Tamás: Egy koncepciós per az ötvenes évekből
Etényi Laura: Megszégyenítő büntetések a régi magyar büntetőjogban
Farkas Ildikó: A második királyvisszatérési kísérlet jogi következményei
Farkas Mirella esti: A magyarországi zsidóságot érintő törvények és hátterük 1938-42 között
Fazekas Milán: Alkotmányjogi változások Magyarországon 1932-1945
Fekete István esti: A testi büntetések és alkalmazásuk gyakorlata a mohácsi vész előtti Magyarországon
Fényesi Szilvia: A prostitúció története a jog tükrében
Ficsór Katalin: A házasság intézménye és a nő helyzete az ókori Közel-Kelet térségében
Firneisz Miklós: A büntető eljárásjog kodifikációja a XIX. században, az 1896-os Bp. és alapelvei
Fluck Ákos: Rabtabellák 1840 körül a Dunántúlon
Fontányi Gabriella: Az 1843. évi büntetőjogi törvényjavaslat hatása a magyar közvéleményre a reformkorban
Fülöp Endre Norbert: A hitelszövetkezetek jogi szabályozásának és joggyakorlatának története a II. világháború időszakáig
Galla János esti: A magyarországi Tanácsköztársaság néhány alkotmányjogi kérdése
Gellért Zoltán: A Habsburgok magyar tróntól és trónigénytől való megfosztásának körülményei, okai és jogi indokai
Geréb László esti: Sajtójog – sajtószabadság
Gombár Judit: A büntetési nemek problematikája
Gönczi Miklós: A magyar bűnügyi reformmozgalom harmadik hulláma (1880-1900)
Gyarmati János: Rögtönbíráskodás újraszabályozása és ennek hatása a kiegyezést követő évtizedekben Magyarországon (1867-1880)
Gyöngyösi Csilla: Politikai bíráskodás 1956. november 4. és 1963. április 4. között
Györe Péter: Kísérletek a börtönügy megújítására a századfordulón – Adalékok a Sopronkőhidai fegyház történetéhez
Halaj Walter: A magyar ügyészségi szervezet története 1896-ig
Haluska Eszter: Szentkorona-tan története
Harsányi Előd: A háborús bűncselekmények megítélésének története Magyarországon (különös tekintettel a népbíróságok működésére 1945-1950)
Hatos Pál: Magyary Zoltán és a „tatai mintajárás” közigazgatás-politikai vonatkozásai
Havas Piroska esti: Magyarországi boszorkányperek a 16-18. században
Hegedűs Zoltán: A kétkamarás parlament visszaállításának előzményei és az 1926-os felsőházi törvény
Hornyán Katalin: Az igazságszolgáltatási szervezet története (1875-1890)
Horváth Ágnes: A büntetések fejlődésének áttekintése (A feudalizmustól az 1878:5. tc.) létrejöttéig
Horváth Akasztai Béla: A központi állami szervek kiépítése Magyarországon 1945-48 között
Horváth Attila: Széchenyi István, a reformkor legnagyobb politikai-jogi gondolkodója
Horváth Gábor: A feltételes elítélés
Horváth Gábor: Politikai perek az 1946. évi VII. tc. alapján. A népbíróságok
Horváth Iván: A klasszikus részvénytársasági forma kialakulása angol, francia, holland és német minták bemutatásával
Horváth János: A zsidóság helyzete Magyarországon a 19. században
Huber Zoltán: A Habsburg dinasztia és a magyar államiság a felségjogok tükrében
Hunyady Dénes: A magyar polgári igazságszolgáltatás történeti vázlata
Ijjas Lajos László esti: A polgári házassági jog kialakulása Magyarországon
Izsó Ignác esti: A halálbüntetés és reformja a Csemegi-kódexben
Jádi Norbert: Választójogi törvénykezés a dualizmus korában Magyarországon
Jakab Barnabás: Az osztrák-magyar jog továbbélése Erdélyben 1920 után
Jákó János: A székely faluvilág jogtörténetéről
Jokkel Edit: Jogpolitika és alkotmányjogi kérdések az MSZDP parlamenti harcaiban – Györki Imre felszólalásainak tükrében (1922-1931)
Joó Attila: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon a reformkorban
Joó Nagy Patrícia: A magyar nők jogai – a kezdetektől a 19. század végéig
Juhász István: Boszorkányság és boszorkányperek Magyarországon
Juhász Mária: A fiatalkorú bűntettesek büntetés-végrehajtásának alakulása Magyarországon
Jungi Eszter: Politikai szabadságjogok és gyakorlatuk Győrött
Karsai Ferenc: A népbíráskodásról szóló 1945. évi VII. tc.(avagy valami kezdetét veszi)
Karsay Enikő: A háborús főbűnösök perei és jogi - magyar - nemzetközi hátterük
Keresztesi Csilla: A cigánykérdés alakulása Magyarországon
Király Réka Zsuzsa: A sopronbánfalvi kármelita templom és a rend története
Kiss Sándor: Duna-menti föderációs, konföderációs elképzelések 1944-48, avagy ami a KGST-t és a Varsói Szerződést megelőzte
Kiss-Jakab János: A Jászkunság, mint kiváltságos kerület. 1238-tól az 1876. évi közjogi rendezésig
Kisteleki Károly: Magyarország kormányzása a 16-17. században a centralizáció kontra rendi konzervativizmus tükrében
Knipl Zoltán: A hegyközségek története
Kocsári Judit: Házassági perek Magyarországon
Kovács Dóra levelező: Az állam és az egyház magyarországi elválasztási folyamatának egyik legfontosabb láncszeme: a polgári házasságról szóló 1894. évi 31. törvény
Kovács Éva: A budai jog a 13-14. században
Kovács Lídia pol.: Az angolszász választójog kiterjesztésének tendenciái
Kovács Róbert esti: A tiltott határátlépés és az embercsempészés bűncselekmények szabályozásának története Magyarországon
Kökény Balázs: A sajtótörvényhozás a dualizmus korában
Krasznai István: Boszorkányok és boszorkányperek Magyarországon
Krisch Richárd: A székely területek igazgatása 1562-ig
Lénárd Balázs: Államellenes bűncselekmények az 1921. évi 3. tc. tükrében
Léránt Andrea: Szankciók a népi jogéletben
Lithner Zsolt: A háborús és népellenes bűnök számonkérése és a népbíróságok szerepe Magyarországon 1945-1950
Losits Ferenc levelező: Választási rendszer-váltás
Lugosi József: Horthy Miklós kormányzói jogkörének kiterjesztése
Mag Edit: Kormányzó és jogköre a Horthy-korszak Magyarországán
Maglics Tímea: A kínhaláltól az Európai Börtönszabályokig
Major Krisztina: Börtönök és munkáltatás
Major László: A szexuális bűncselekmények kodfikációjának története
Major Melinda: A halálbüntetés
Majtényi Bea: Koncepciós perek Magyarországon – esettanulmány, a Pócspetri-per
Markó Attila: Gál László és az első erdélyi magyar nyelvű büntető törvénykönyv-tervezet
Markovicsné Bede Andrea: Munkaszolgálat és kárpótlás
Maurer Ádám: Nemzetiségi kérdés a 19. és a 20. század végén
Meskó Tamás: Politikai bűncselekmények a két világháború közötti Magyarországon
Messik Miklós esti: A büntetőjog fejlődése az önálló Erdélyi állam korában a 16-18. században
Mészáros Ágota: A biztosítótársaságok jogi szabályozása a II. világháborúig
Mészáros Szilárd esti: A Magyar Tanácsköztársaság jogalkotása
Mihályi Mária esti: A jogi modernizálásra való törekvés Csemegi Károly munkásságában
Mikó Sándor levelező: Hatalom és bíráskodás viszonyáról (1945-1989): különös tekintettel a négy semmisségi törvényre
Mikó Zsuzsanna: A magyar népbírósági jog (1945-1949)
Nagy Béla: A Tiszai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület miskolci jogakadémiájának létrehozása, fennállása alatti küzdelmeinek története
Nagy Norbert: Az igazságszolgáltatás szervezete a fejedelemkori Erdélyben (1540-1690)
Nagy Zsolt: Az 1871:33. tc. a királyi ügyészségről
Nemes Dénes: Az objektív kárfelelősség története és elméleti vitái a magyar magánjogban
Németh Andrea: A mezőgazdaság jogi háttérszabályozása a dualizmus korában Magyarországon
Németh György: Lelkiismereti és vallásszabadság a szocializmusban a katonai szolgálat megtagadásának szemszögéből a 70-es évek elejétől a rendszerváltásig
Németh Imola: A magyar börtönügy helyzete a reformkor idején
Németh Márta: A pápai jogakadémia története
Németh Zsolt Béla: A polgári anyakönyvezés kialakulása Magyarországon
Nyilas Péter: Erdély bíráskodási szervezete a királyok és fejedelmek korában
Oláh Lajos: Dél-Afrika a statisztikák türkében 1990-91
Olsavszky Péter: A közigazgatási bíráskodás magyarországi története
Ökrös Edit: Bűncselekmények és büntetések Árpád-kori büntető jogunkban
Őri Gábor: Filmcenzúra Magyarországon 1918-1991. a jogszabályok és a gyakorlat tükrében
Ötvös Ildikó: A polgári börtön kezdete Magyarországon
Pál Lajos: Rendőrség a dualizmus első évtizedeiben, különös tekintettel a fővárosi rendőrségre
Pál Péter esti: Küzdelem az esküdtbíráskodás bevezetéséért Magyarországon
Palatinus János esti: Magyaróvár nagyközség közigazgatási szervezete a századfordulón
Pálvölgyi Balázs: Címerhasználat a középkorban
Parádi Viktor: A „parlamenti őrség” létrejötte, feladatkörének és jogállásának változása 1910-től napjainkig
Pásztor Zoltán: A fiatalkori békeszerződés területi rendelkezésének alkalmazása
Pilcsák Csaba esti: Az eljegyzés joghatásai a 19. századi magyar egyházi, világi törvényhozásban és a népi szokásjogban
Plajner Ákos: A GATT
Pócsik Judit: A börtönügy Magyarországon a felszabadulásig
Popovics Attila: Obstrukció a dualizmuskori magyar parlamentben
Rácz Gábor: Az obstrukció intézménye a dualizmus parlamentáris rendszerében
Ragályi József Róbert esti: A borhamisítás elleni küzdelem hazánk jogtörténetében
Rozgonyi Balázs: Az esküdtbíráskodás Magyarországon
Ruck Andrea esti: A rendi országgyűlés Magyarországon
Schweitzer Gábor: A politikai szabadságjogok érvényesülése a Horthy-korszak első évtizedeiben
Seres Márta: A banktitok szabályozásának története Magyarországon
Simó Ágnes: Az esküdtbíráskodás története Magyarországon
Simon Zoltán: A dualizmus sajtórendészete 1876-1883
Simon Zsuzsanna esti: A határrevíziós politika hatása az igazgatásra a Horthy-korszakban
Sipőcz Benedek: A felsőoktatás állami irányításának története
Somodi Márta: A közhitelességi szervezetrendszer a feudalizmusban
Somogyi Márta: Az eskü szerepe a magyar jogban
Stekbauer Róbert Loránd: Az erdélyi nemzetiségi törekvések 1790-1850
Sterczer Andrea: A nemzetiségi monostorok és a patronátusi jog kérdései az Árpád-korban
Süle Péter: Cenzúra és politikai állásfoglalás a művészetben
Szabó Andrea esti: A terrorizmus irányításának és jogi szabályozásának története a kezdetektől napjainkig
Szabó Eszter: A közvádlói funkció alakulása a kiegyezés utáni katonai büntetőeljárásokban
Szabó Zoltánné esti: Az igazságszolgáltatás fogalma, szervezeti átalakulása a felszabadulás után
Szabó Zsuzsanna: Politikus életutak az igazságszolgáltatás árnyékában
Szajki Zoltán: Fejezetek a magyarországi esküdtbíróság történetéből 1848-1897
Szakali Éva: Kárpótlási jogalkotás Magyarországon
Szántai Katalin esti: A királyi prokurátorok és az általuk képviselt királyi jog az Anjou-korban
Szántó Gábor: Az 1938. évi XV. törvénycikk sajtófogadtatása
Szanyi Ágota: Esküdtbíráskodás a századforduló magyar jogirodalmában
Szekanecz Noémi levelező: A Rajk-per előzményekkel és következményekkel
Szekfü Gábor: A személyiség védelmének elmélete és gyakorlata a magyar magánjog történetében
Szemeti Ferenc esti: A magyar csendőrség története
Szendrődi Viktor: A visszaható hatály problémája a magyar népbírósági jogban
Szentandrássy Mária esti: Viták és tervezetek a magyar magánjog kodifikációjáról (1861-1882)
Szigeti Magdolna esti: A sajtójogalkotás száz éve Magyarországon (1848-1945)
Szilágyi József esti: A politikai hatalom érvényesítése és a döntési mechanizmus kiépítése
Szőke Szabolcs levelező: A magyar háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdése
Takács Eszter esti: Felhatalmazás és rendeleti kormányzás (1944-1949)
Takács Tamás esti: A kegyeleti jogok története
Tálas József: Közraktárak Magyarországon, különös tekintettel a közraktári jegy szabályozására
Tamás Anita: Boszorkányok, boszorkányperek
Tamás Sándor: A csíkmegyei magánjavak
Telegdi Zsolt esti: A sárospataki református kollégium jogakadémiájának története 1793-1923
Thuróczy Tamás: A király nélküli királyság megszületése - Államforma és államfő kérdése 1920-21
Tikászné Pál Mercédesz levelező: Bűntettek és büntetések Magyarországon a XVIII. századig
Tóth Andrea: A hallgatói jogviszony jogszabályi szabályozásának története 1945-től napjainkig
Tóth Bars: A szekszárdi börtön története
Tóth Enikő: Büntetés-végrehajtási jog az erdélyi fejedelemségben
Tóth Eszter Zsófia: Válóperek, mint társadalom- és jogtörténeti forrásbázisok
Tóth Judit: Szegedi János Tynociniumának és Werbőczi István Tripartitumának összehasonlítása
Tóth Katalin: Az alapítványi jog története
Tóth Tibor: A visszaesés kérdése a Csemegi-kódextől a második büntető novelláig
Tóth Zoltán: A konzervatív alkotmány
Tőke Zoltán: Állam és katolikus egyház Magyarországon a kiegyezés után. Az autonómiai mozgalom
Török Zoltán: Képek a Pesti Áru- és Értéktőzsde múltjából
Tőzsér Péter esti: Politikai perek 1945. évtől az 1950-es évek közepéig
Turbuly Lilla: Degré Alajos tudományos hagyatéka
Ungvári Ilona: A modern börtönügy fejlődése
Ungvári Renáta: A parlament kialakulása és fejlődése Magyarországon a kezdetektől a rendszerváltásig
Vadászné Pulay Adrienn esti: A magyarországi boszorkányperek sajátosságai a 16-18. században
Varga Katalin: A vizsgálóbíró és a vizsgálat intézménye a magyar jogtörténetben
Veres Lajos: A háromnapos munka
Veress Zoltán: Ügyvédek, bírák és a jogállam a századelőn
Vigh Krisztina esti: Kárpótlás Magyarországon 1989 után
Virágh Pálma: Büntetés-végrehajtásunk a XX. század tükrében
Závotka Zsolt: Becsületügyek a feudális és úri Magyarországon és intézkedések a párbaj visszaszorítására