Évfolyamdolgozatok

Az évfolyamdolgozat-írás célja egy meghatározott témakör tudományos igényű feldolgozása, amelynek során a hallgató megismerkedik a tudományos kutatás fogásaival, a könyvtárazás, a levéltári kutatás módszertani kérdéseivel, a tanulmányírás alapvető elvárásaival és a tudományos hivatkozási gyakorlattal. Az évfolyamdolgozatok értékelésénél a bírálók formai és tartalmi kritériumokat vesznek figyelembe. A formai követelmények a tudományos elvárásoknak megfelelő jegyzetapparátus, a pontos és kimerítő irodalomjegyzék, az előírt minimális terjedelem (a tartalomjegyzéken, az irodalomjegyzéken és a függelékeken kívül 1 ív, azaz 40.000 betűhely, vagyis 23-25 gépelt oldal) teljesítése. Tartalmi szempontok: a feldolgozás alkotmánytörténeti és jogtörténeti mondanivalójának aránya és súlya, a téma megszerkesztettsége és áttekinthetősége, az elemzés érthetősége, a feldolgozott tudományos irodalom terjedelme, a munka lényegi tartalmának és mondanivalójának összefoglalása, az írás stílusa.

Az évfolyamdolgozatok értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. A jegy vizsgajeggyel egyenértékű. Jelentkezni személyesen lehet a Tanulmányi Hivatal által megjelölt időszakban és feltételekkel, a Kar által szabályozott módon. Az évfolyamdolgozat benyújtása csak személyes konzultációk igazolása után lehetséges. A témaegyeztetés és a témafelvétel igazolása – a Tanulmányi Hivatal által kibocsátott nyomtatvány birtokában – személyesen történik az oktatónál az első konzultációs időpontban. A dolgozat leadásának határidejét a Tanulmányi Hivatal határozza meg, és a dolgozatot is a Tanulmányi Hivatalban kell leadni. Az évfolyamdolgozatot végső formájában a leadással egyidőben elektronikus formában is meg kell küldeni a konzulens oktató e-mailcímére.

Évfolyamdolgozat témaválasztásának tanszéki jóváhagyása

A záró- és évfolyamdolgozatokra vonatkozó egységes hivatkozási szabályok

Eredetiségi nyilatkozat

(A letölthető dokumentumokban közölt információk csak tájékoztató jellegűek, a bennük foglaltakért a tanszék semmilyen felelősséget nem vállal. Kérjük, hogy az információkat minden esetben vessék össze a Tanulmányi Hivatal hirdetményeivel!)

A felsorolt témakörökben csak a témát meghirdető oktatóknál lehet évfolyamdolgozatot készíteni. További, a hallgató által választott témák kimunkálása is lehetséges az oktatókkal folytatott előzetes egyeztetés alapján. A tanszék az évfolyam- és záródolgozat előfeltételéül határozza meg az évfolyam- és záródolgozati konzultációra való NEPTUN jelentkezést.

A tanszék oktatói évfolyamdolgozatokat az alábbi témákban fogadnak be

Bódiné Beliznai Kinga:

A rendi országgyűlés (szervezete, működése, követi jogállás) * A bírósági szervezet fejlődése (1723-) * Büntetőjogi kodifikációk * Az erdélyi fejedelemség büntetőjoga * A rendi országgyűlés működése * Családjogi intézmények fejlődése (örökbefogadás) * A házassági jog története

Gosztonyi Gergely:

Közszolgálat és politika kapcsolata Magyarországon a XXI. században * Az 1848-as sajtótörvény mai szemmel * A médiaműveltség fejlesztése a jog segítségével * A nem-nyereségérdekelt (közösségi) műsorszolgáltatás helyzete Magyarországon az ezredforduló után * Nem-nyereségérdekelt (közösségi) műsorszolgáltatás Európa egyes országaiban (javasolt: Olaszország, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság) * A digitalizáció története és szabályozása Európában * A digitális műsorszolgáltatás főbb kérdései hazánkban (televízió és/vagy rádió) * Az üzemben tartási díj múltja, jelene és jövője (avagy a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozása) * A magyar médiatörvény-tervezetek elemzése * A magyar sajtó szabályozása 1949 és 1989 között * A hatályos médiatörvény jelene és múltja

Horváth Attila:

Kereskedelmi jogunk fejlődése * Tőzsde, értékpapírjog * Gazdasági társaságok joga * Nemzetiségi jog * Szocializmus, emberi jogok, koncepciós perek

Képes György:

Abszolutizmus, neoabszolutizmus * Köztársasági eszme és a jogfolytonosság kérdése * Az Egyesült Államok képe a magyar jogtörténetben * A központi igazgatás története, a modern szakigazgatás kialakulása * A magyar és európai választójog története

Képessy Imre:

A reformkor és az áprilisi törvények - a polgári Magyarország megszületése * Az alkotmánybíráskodás kialakulása, nemzetközi modelljei * Az Országbírói Értekezlet és az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok * A büntetőjog reformja a 19-20. század fordulóján * Az alkotmány és annak értelmezése a 19. századi Magyarországon * Bírói hatalom a 19. század Magyarországán

Máthé Gábor:

Kihágási büntetőbíráskodás * A közigazgatás-történet egyes kérdései

Mezey Barna:

Az országgyűlés fejlődése; Egy- és kétkamarás szerkezet, országgyűlési tárgyalások, képviseleti jog - képviseleti formák * Az európai parlamentarizmus változatai; Nagy-Britannia és a kontinens modelljei * A börtönügy történetének fejezetei; Börtönrezsimek, börtönépítészet, a börtönügy szabályozásának fejlődése * Büntetés-végrehajtás a középkorban; Büntetési nemek, büntetési instrumentumok, tömlöcök, a kivégzés rituáléja

Révész T. Mihály:

A sajtójog története a 18. századtól napjainkig * Az elektronikus sajtó jogi szabályozása a múlt század Magyarországán * A gyülekezési jog története 1848-1948 * Az Állami Számvevőszék működésének jogi keretei Magyarországon 1870-től * A büntetőjogi irodalom kezdetei a Pesti Jogi Karon 1877-1948 * Összehasonlító európai médiajog

Völgyesi Levente:

Műemlékvédelmi és építési jog története * Városi bíráskodás és jogalkotás Magyarországon * Vármegyék és kiváltságos kerületek igazgatástörténete * A rendi magánjog intézményrendszere * Az állam és egyház kapcsolatának alakulása a magyar történelemben * A lelkiismereti és vallásszabadság történeti alapjai, a felekezeti egyenjogúság kérdése * Egyházi intézménytörténet * Eljárásjogok (1848-1945)