Bódiné Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota

"A magyar kir. Curia, a budapesti kir. ítélőtábla és a budapesti kir. főügyészség [és a Koronaügyészség] elhelyezésére szolgáló igazságügyi palota zárókőletételi ünnepe, mely a honalapitás ezeredik évfordulójára rendezett fényes és hivatalos ünnepélyek sorába tartozott, október hó 20-dikán, tegnap délelőtt tizenegy órakor a megállapított és közzétett programm szerint ment végbe." (Budapesti Közlöny, 1896. október 21.)

"Szemben az országház méltóságos, gótstilü idomaival egy uj palota emelkedik a magasba, karcsu oszlopokkal, hajlékony iveléssel, fehér homlokán az olasz renaissánsz nemes vonásaival. A ki megáll előtte, gyönyörködve szemléli arányos szépségeit s nem megy tovább, mielőtt közelebbről szemügyre nem veszi. […] Egy darab tündérvilág tárul föl előtte, csupa szin, csupa ragyogás. Óriási csarnok, mely három, emeletmagas terrászra van osztva, loggiaszerüleg bővül s díszes oszlopokba nehezedő nagy ivek veszik körül. S mindenütt szines márvány, aranyozás, ragyogás. A boltives menyezeten Lotz Károly gyönyörű freskói, szemben a főbejáróval Stróbl márvány Justiciája. S fönn a remekmüvü ablakon át a szivárvány szineiben özönlik be a tompa napsugár s bearanyozza a loggiák arabeszkeit." (Budapesti Hírlap, 1896. október 20.)

ISBN 978 963 258 307 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 120 p.

Bódiné Beliznai Kinga - Zinner Tibor: Akiknek nevét emléktábla őrzi

Ebben az esztendőben emlékezünk az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Miközben felidézzük az október 23-ával kezdődő tizenkét nap felemelő pillanatait, azt sem feledhetjük, hogy a forradalmat november 4-e után megtorlás követte. A Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága 2014. december 3-án közös szándéknyilatkozat aláírásával kutatási programot indított az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő büntetőperek és megtorlások rendszerezett áttekintésére, a megtorlás emblematikus mártírjainak portrészerű bemutatására, valamint az igazságszolgáltatást felhasználó megtorlás irányító és végrehajtó testületeinek és az abban közreműködő személyek körének feltárására.

Ez a kötet ennek a kutatásnak sajátos metszetét adja. Azokról a bírákról szól, akik mertek nemet mondani a hatalomnak. Többen inkább vállalták a tisztségükről való lemondást, mintsem azt, hogy hivatásuk íratlan szabályait megszegjék. Többeket pedig megfosztottak állásuktól. Nevüket 2007 óta emléktábla őrzi a Kúria aulájában.

ISBN 978 963 258 304 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 275 p.

A Kúria és elnökei IV. Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"[…] az ország legfőbb biróságának tagjai az igazi erőt abból a soha el nem homályosuló tudatból meritik, hogy az igazságszolgáltatás ideáljait, amelyeknek kultuszában egész életüket töltötték, a legnehezebb viszonyok közt sem téveszthetik szem elől, hanem készségesen vállalt kötelességük, hogy a rájuk bizott magyar legfőbb biráskodásnak évszázadok tanusága szerint mindig megközelithetlen bástyáin helyt állva dicső birói elődeikhez minden körülmények közt méltóknak bizonyulnak" – mondta Tőry Gusztáv kúriai elnök 1923. január 8-i évnyitó teljes ülési beszédében.

A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró negyedik tanulmánykötet a XX. század első és második felének legfőbb bírósági vezetőinek életútjai közül válogat. Az 1949 előtti időszakból két kiváló kúriai elnök, Tőry Gusztáv és Osvald István személyes és szakmai életpályája kerül bemutatásra. Az 1949 utáni korszakból pedig, az ötvenes-hatvanas évek koncepciós pereiben aktív szerepet vállaló Jahner-Bakos Mihály és Szalay József, valamint a nyolcvanas évek legfelsőbb bírósági elnökének, Szilbereky Jenőnek a pályaképe tárul az olvasó elé. A magyar felsőbíráskodás legújabb kori történetéről Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság 1990 és 2002 között hivatalban volt elnökének visszaemlékezése ad átfogó képet.

ISBN 978 963 258 295 5 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2016, 152 p.

Kroatisch-ungarische öffentlichrechtliche Verhältnisse zur Zeit der Doppelmonarchie Szerkesztette: Máthé Gábor, Mezey Barna

Die Zusammenarbeit zwischen österreichischen und ungarischen Forschern sollte ursprünglich durch die Mitwirkung kroatischer Rechtshistoriker vervollständigt werden. Diese Zielsetzung konnte aber erst durch den vorliegenden Band erreicht werden.

Die Kooperation zwischen der Budapester und der Zagreber Rechtshistorikerwerkstatt
entwickelte sich inhaltlich rasch und kräftig, was eine Analyse der kroatisch-ungarischen öffentlich-rechtlichen Verhältnisse während des Dualismus, und eine Bewertung der zum Status gewordenen Formationen der politischen Nation ermöglichte.

ISBN 978 963 284 608 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2015, 346 p.

A Kúria és elnökei III. Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"A törvények helyes értelme a törvénymagyarázat minden eszközének igénybe vételével szabadabb szellemi tevékenység utján állapitandó meg, és a törvény alkalmazásánál is a birónak nem csak a törvényben a normális tényálladékra megállapitott jogszabályt, hanem minden egyes esetnek sajátságait, ezeknek jogi jelentőségét, a jogrend czélját és feltételeit kell figyelembe vennie. […] a törvények ily szellemben való alkalmazásával sok esetben meg fogjuk közeliteni a méltányosság eszméjét is […]." – hangsúlyozta Oberschall Adolf 1906 áprilisában kúriai elnöki székfoglalójában.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2015. márciusi tanácskozása a magyar igazságszolgáltatás történetének fényes és kevésbé fényes fejezeteivel foglalkozott. A Kúria és a Legfelsőbb Bíróság múltjának történetét feltáró harmadik tanulmánykötet Oberschall Adolf és Günther Antal kúriai elnökök személyes és szakmai életútját ismerteti, valamint a magyar felsőbíráskodás 1956 utáni káderpolitikáját, a „múltat végképp eltörölni” szándékozó törekvéseket, a kádári megtorlás időszakának ítélkező tevékenységét, és az ebben a korszakban fővárosi bírósági bíróként működő, majd legfelsőbb bírósági elnök, Szakács Ödön pályáját.

ISBN 978 963 258 277 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 256 p.

A Kúria és elnökei II. Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

"Jó bíró csak sokat tapasztalt, bölcs észjárású, embertársai sorsát szívén viselő, derült kedélyű, becsületes, erkölcsös, jó ember lehet. A jogi tudás magasabb mértéke nem pótolja a bíróban nélkülözhetetlen emberi jellemvonások egyikének vagy másikának a hiányát." – vélekedett Juhász Andor a Kúria 150 éve született egykori elnöke.

A Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár "Életutak – pályaképek" konferenciasorozatának 2014. októberi tanácskozása a XX. század első felében működött legfőbb bírák életútját, bírói pályáját, valamint a Legfelsőbb Bíróság 1953 és 1958 közötti politikai átalakításának hátterét dolgozta fel. A kúriai és legfelsőbb
bírósági elnökökről szóló második tanulmánykötet Juhász Andor, Töreky Géza, Molnár Erik és Domokos József életét és ítélkező tevékenységének fontos állomásait követi nyomon, valamint a XX. század igazságszolgáltatásának történetéből, a tárgyalótermekben lezajlott eljárásokból mutat be követendő és elrettentő példákat egyaránt.

ISBN 978 963 258 263 4 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2015, 203 p.

Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás

A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.

Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.

ISBN 978 963 506 934 797 8 – Balassi Kiadó, Budapest, 2014, 316 p.

Gosztonyi Gergely: Alternatív (?) média. A közösségi média jogi szabályozásának vetületei

Az alternatív média a maga esetlegességével, széttöredezettségével, sokszínűségével hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom a valódi információk teljes arzenálját birtokba vehesse. Bemutatja, hogy nem csak a tanult profik képesek részt venni a tartalom előállításában. A „karót nyelt” közszolgálati média merevsége és hamis magabiztossága, és a „jópofa” kereskedelmi média harsánysága és felületessége mellett a közösségi média (community media) mer emberi lenni. Be meri mutatni a társadalom gyenge pontjait. Mer hangot adni a hangtalanoknak. Mer bátor lenni, mer vállalkozó lenni, mer eltérni a fősodortól. Mer alternatívát kínálni egy olyan világban, ahol mindenki a biztonságra vágyik. Mer szabad, független, kritikus hang lenni.

A triális médiarendszer szépsége ugyanis nem csupán az alternatív média meglétében, az alternatív nyilvánosság jelenlétében és a kommunikációs eszközök „társadalmasításában” lelhető fel. A háromosztatúság a sokszínűséget, a pluralizmust szolgálja. Sem a pénzalapú, kapitalista jellegű kereskedelmi média, sem pedig a hatalomalapú, állami jellegű közszolgálati média nem akar vagy nem képes a társadalom minden problémájával foglalkozni, azokra reflektálni. Atomizált világunkban atomizált társadalmi csoportok követelnek egyre nagyobb figyelmet, amit csak egy rájuk rezonálni képes, egyéniségüket, egyediségüket megragadó médiatípus képes megadni.

A plurális, virágzó, demokratikus médiarendszer a három különféle médiatípus teljes jogi elismertségét igényli, amelyben az állam a közszolgálati médiát mindig, a kereskedelmit (szinte) soha, az alternatív, közösségi médiát pedig valahol a kettő között támogatja állami (akár pénzügyi, akár egyéb) forrásokkal.

ISBN 978 963 312 194 8 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014, 262 p.

A Kúria és elnökei I. Szerkesztette: Bódiné Beliznai Kinga

2013 nyarán a Kúria és a Magyar Nemzeti Levéltár közös konferencia-sorozatot indított útjára „Életutak – pályaképek” címmel. A konferenciák előadói – e kötet szerzői – egykori kúriai elnökök életpályáját, szakmai mun­kásságát mutatják be, és ezzel együtt azt a történelmi korszakot és annak igazságügyi helyzetét is, amelyben az adott legfőbb bírák működtek. A Kúria – az ország legmagasabb szintű ítélkezési fóruma – szervezetében, hatáskörében és elnevezésében is számtalan változáson ment keresztül az elmúlt évszázadok folyamán. A bíráskodási hagyományok, a jó bíróról alkotott kép és a vele szemben támasztott követelmények azonban mind a mai napig végigkísérik a Kúria törvénykezési tevékenységét. A kúriai elnökökről szóló kötet egyfelől emléket kíván állítani e jeles bíráknak, másfelől pedig, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet története iránt ér­deklődő olvasóval ismerteti meg a XVIII-XX. századi felsőbírósági tradíciókat.

ISBN 978 963 258 235 1 - HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2014, 236 p.

Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban

Magyarországon a XIX. század közepén a középkori jogfejlődés részeként továbbélt hiteles helyek, vármegyei és városi jegyzők már nem elégítették ki a polgári kor gazdasági viszonyainak megfelelőközhitelességi igényeket. A közhitelesség iránti igény polgári kornak megfelelő megoldása a közjegyzői intézmény bevezetését igényelte. A királyi közjegyzőkről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikket az Országgyűlés mindkét házában 1874. november 30-án hirdették ki. A törvénycikk a közjegyzői székhelyek számának megállapítását, valamint a közjegyzői díjszabás meghatározását igazságügyi miniszteri hatáskörbe utalta, így az intézmény tényleges létrehozatalára és az első közjegyzők kinevezésére csak 1875. augusztus 1-jével kerülhetett sor. A királyi közjegyzőséggel, valamint a közjegyzőséget megelőző magyar közhitelességi szervekkel kapcsolatban már jelentek meg művek, azonban a magyar királyi közjegyzőségre vonatkozó átfogó tudományos munka csak most készült el.

Jogtörténeti Értekezések sorozat, 42

ISBN 978 963 693 474 3 - Gondolat Kiadó, Budapest, 2013, 345 p.

Magyar Alkotmány- és közigazgatás-történet a polgári korban Szerkesztette: Képes György

A Magyar alkotmány- és közigazgatástörténet a polgári korban című könyv elsősorban az ELTE ÁJK Igazságügyi igazgatás szakának hallgatói számára készült, azonban a parlamentáris hagyományokon alapuló magyar jogállam alapintézményeinek ismerete a közigazgatásban, bíróságokon és a jogalkalmazás más területein dolgozó szakemberek számára egyaránt fontos. Az első fejezetben az olvasó Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár segítségével ismerheti meg történeti alkotmányunk fejlődését Szent Istvántól a polgári átalakulásig. Ezt a kormányformák rövid bemutatása, majd pedig az egyes alapintézmények történetének ismertetése követi. A tankönyvfejezetek bemutatják az 1848-ban megteremtett alapokat, a dualizmus kori és a két világháború közötti változásokat, egyben kitérnek a polgári köztársasági kísérletek megoldásaira is. A könnyebb megértést és a tanulást fejezetvégi összefoglalók segítik. A fejezeteket az ELTE ÁJK Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének oktatói írták, évtizedes oktatói és vizsgáztatói tapasztalataik alapján, az adott részterületen végzett saját kutatásaikra, valamint a legfrissebb alkotmány- és köztörténeti irodalomra támaszkodva. A könyv szerkesztője és az összefoglalók szerzője Képes György, az igazságügyi igazgatás szak magyar közigazgatás­ történeti kurzusának témafelelőse. A művet Máthé Gábor, az ELTE ÁJK és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának professzor emeritusa lektorálta.

ISBN 978 963 312 156 6 – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013, 234 p.