A Jogtörténeti Értekezések számai teljes egészükben letölthetők honlapunkról (.pdf formátumban) az adott szám mögött található feliratra kattintva. Ha gondja van a .pdf file-ok olvasásával, töltse le az ingyenes Adobe Olvasót.

Révész Tamás: A központi állami ellenőrzés ének kialakulása Magyarországon 1867 után, Budapest, 1971, 59 o. (pdf)

Buzás József: Székesfehérvár és Fejér vármegye közigazgatása az 1918-1919. évi polgári demokratikus forradalom idején, Budapest, 1971, 63 o. (pdf)

Máthé Gábor - Révész Tamás: Az esti- és levelező tagozatú oktatás fejlődése az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (1945-1970) Budapest, 1972, 70 o. (pdf)

Rácz Lajos: A polgári házasság intézményének megvalósulása Magyarországon, Budapest, 1972, 122 o. (pdf)

Buzás József: Veszprém vármegye közigazgatása az évi polgári demokratikus forradalom első két hónapjában, Budapest, 1973, 59 o. (pdf)

Rechtsgeschichtliche Studien zum Zivilrecht, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1974, 178 o. (pdf)

• Csizmadia Andor: Ungarische zivilrechtliche Kodifikationsbestrebungen im Reformzeitalter;
• Kovács Kálmán: Anfänge der Bestrebungen zur Schaffung eines zivilrechtlichen Kodexes in Ungarn in den Jahren 1866-1877;
• Pólay Elemér: Ein Versuch zur Kodifizierung des ungarischen Erbrechts im 19. Jahrhundert;
• Máthé Gábor: Verfahren bezüglich der Ablösung der Leistungen nach dem Weingartenbesitz in der Praxis des provisorischen gemischten Gerichtes

Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után (helyzetelemzés), Budapest, 1975, 128 o. (pdf)

Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig, Budapest, 1977, 153 o. (pdf)

Révész T. Mihály: A sajtópolitika egyes kérdései Magyarországon a kiegyezés után, Budapest, 1977, 119 o. (pdf)

A tanácshatalom jogpolitikája 1919-ben, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1979, 184 o. (pdf)

• Kovács Kálmán: A Tanácsköztársaság emlékezete;
• Takács Imre: Az államforma változásai a polgári demokratikus és proletárforradalom államában;
• Horváth Pál: A népi tanácshatalom térhódításának nemzetközi lehetőségei 1919-ben;
• Buzás József: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Magyarországi Tanácsköztársaság Alkotmányára;
• Asztalos László: A tulajdoni rend a Tanácsköztársaság idején;
• Csizmadia Andor: A Tanácsköztársaság szociálpolitikája;
• Nagyné Szegvári Katalin: A nők egyenjogúsításának eredményei az 1918/19. évi forradalmak idején Magyarországon;
• Nagy Tibor: A tanácshatalom pénzügyi rendszere és pénzügyi joga;
• Szabó András: Haladó eszmék a büntetőjogi gondolkodásban a Tanácsköztársaság Idején

Mezey Barna: A Rákóczi szabadságharc országgyűlései, Budapest, 1981, 86 o. (pdf)

A magyar politikai és jogi gondolkodás történetéből, XVIII-XIX. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1982, 143 o. (pdf)

• Buzás József: Az osztrák-magyar közjogi vita történetének kérdéséhez;
• Csizmadia Andor: Az abszolutizmus magyarországi jogtörténetírói;
• Degré Alajos: Reformtörekvések megindokolása régi törvényekre hivatkozással (1846);
• Kardos József: A szentkoronaeszme szerepe a XIX. század politikai-közjogi gondolkodásában;
• Kállay István: Kelemen Imre az impensióról és a processus summariusról;
• Máthé Gábor: Bíráskodás a közigazgatásban;
• Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc állampolitikai elképzelései;
• Pölöskei Ferenc: Tisza István és a képviselőház az 1890-es években;
• Rottler Ferenc: Ipolyi Arnold a nemzetről és a nemzetiségről

Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1983, 216 o. (pdf)

• Csizmadia Andor: A területi önkormányzati intézmények a XX. század első felében Magyarországon;
• Degré Alajos: A községi képviselőtestület súlyának hanyatlása az első világháború után;
• Galántai József: A választójog a képviselőházban az első világháború éveiben;
• Kardos József: Közjogi-politikai vita a kormányzói jogkör kiterjesztéséről az 1930-as évek második felében;
• Máthé Gábor: A polgári szociálpolitikai és a szociális igazgatás viszonya;
• Mezey Barna: A határozatlan tartamú szabadságvesztés intézményének bevezetése Magyarországon;
• Nagyné Szegvári Katalin: A bethleni konszolidáció egyetempolitikai törvényhozása;
• Pölöskei Ferenc: Tisza István és a közjogi kérdések a századelőn;
• Pritz Pál: Az önálló magyar külügyminisztérium kialakulása 1918-19.;
• Révész Tamás Mihály: A gyülekezési jog polgári kori fejlődéséhez Magyarországon;
• Rottler Ferenc: A Római Magyar Intézet alapítása és működése;
• Ruszoly József: A választójog a munkásmozgalom programjaiban a XX. század elejéig, különös tekintettel Magyarországra

A jogászképzés a magyar felsőoktatás rendszerében, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1984, 300 o. (pdf)

• Horváth Pál: A tanszabadság fejlődéstörténete;
• Csizmadia Andor: Az alkalmazottak jogi és közigazgatási képzésének és képesítésének fejlődése 1929-1944-ig;
• Degré Alajos: Ügyvédképzés Magyarországon a polgári korban;
• Asztalos László: Grosschmid tanítványok – Szladits iskola;
• Mezey Barna: A jogakadémiák 1874. évi reformja;
• Szabó György: Jogi oktatás Pápán. A Pápai Ref. Jogakadémia története 1832-1885;
• Nagy Sándor: A jogi oktatás és szervezete a debreceni Ref. Kollégiumban 1742-1914;
• Ladányi Andor: A magyar felsőoktatás intézményrendszerének változásai a felszabadulás után;
• Takács Imre: A jogi oktatás reformja a felszabadulás után és a szocialista jogászképzés kialakítása;
• Sárándi Imre: A jogi alap- és továbbképzés kapcsolata Magyarországon a XX. században;
• Kardos József: A magyar egyetemek szervezetének és működésének szabályozása 1969-ben;
• Bihari Mihály: A felsőoktatás helyzete Magyarországon és fejlődésének főbb irányai

A jogalkotás és a jogalkalmazás egyes kérdései Magyarországon 19-20. század, tanulmánykötet (szerk. és előszó: Kovács Kálmán), Budapest, 1986, 281 o. (pdf)

• Horváth Pál: A porosz-német, ill. az osztrák-magyar Lehrfreiheit-szisztéma a Leo Thun-Hohenstein-féle reformok alapján;
• Révész T. Mihály: A liberális sajtójogalkotás hazai történetének vázlata;
• Bellér Judit: A személyi szabadságjogok szabályozása a két világháború között Magyarországon;
• Schmidt Péter: Az állampolgári (emberi) jogok történeti alakváltozásai;
• Kállay István: Városi rendészet a 18-19. században;
• Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetőeljárásjogi gyakorlata 1861-1871;
• Mezey Barna: A bűnüldözés és a büntetésvégrehajtási jog a századfordulón;
• Horváth Attila: A jog modernizációjának kezdetei. Széchenyi István magánjogi reformkoncepciója;
• Szita János: A magyar burzsoá pénzügyi jogalkotás első negyedszázada;
• Máthé Gábor: Felhatalmazás és rendeleti kormányzás 1944-1949;
• Ruszoly József: Petíciók a Választási Bíróság előtt. Adalékok az 1947/48. évi választási bíráskodás történetéhez;
• Petrik Ferenc: A jogalkotás főbb tendenciái és a kodifikációs periódusok 1945-1980;
• Kukorelli István: A parlamenti képviselők részvétele a törvényhozásban.
• Képviselői módosító indítványok a magyar parlamentben 1949-1985;
• Pokol Béla: Alkotmánybíróság és alkotmányvédelem a szocialista országokban

Zu den gegenwärtigen rechtsgeschichtlichen Forschungen, Studienband (szerk. és előszó: Kovács Kálmán - Révész T. Mihály), Budapest, 1987, 337 o. (pdf)

• Balás Gábor: Etymology and onomastics as helpers of legal history;
• Günter Baranowski: Die historische Dimension als Aufgabenfeld der Rechtswissenschaft;
• Wilhelm Brauneder: Zum weiteren Horizont der Rechtsgeschichte: Politisches und Vergleichendes;
• Andrzej Dziadzio: Die Kroatische und galizische Autonomie-rechts- historischer und politologischer Aspekt. Zur Stellung der Rechtsgeschichte in den Erforschungen der Verfassungsgeschichte;
• Dieter Fally-Sell: Politische Ökonomie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
• Gyalay Mihály: Le rôle de l’encyclopédie des noms de localité dans l’histoire de l’administration Hongroise au service de l’histoire du droit et des sciences associées;
• Hamza Gábor: Vergleichende Rechtswissenschaft und Juristische Romanistik;
• Hans Hattenhauer: Bibel und Recht in der Goldenen Bulle von 1356;
• Kállay István: Historische und Rechtshistorische Methologie;
• Józef Klimkó: Die Stelle der Slowakischen Rechtsgeschichte in dem emanzipierten Prozess der teschechoslowakischen marxistischen Historiographie;
• Anthony Hugh Manchester: Law reform in England and Wales 1850-1890;
• Pavel Mates: Die Bedeutung der Zeitungen für die Rechtshistorische Forschung des Zeitraumes der bourgeoisen Tschechoslowakei;
• Máthé Gábor: Institutionsgeschichte und Gegenwart;
• Stefánia Mertanová: Stand und Perspektiven der Rechtsgeschichte im Kontext der Aufgaben der marxistischen Historiographie und der Wissenschaften über Staat und Recht in der Slowakei;
• Rudolf Palme: Die historisch-föderalistische Komponente in der österreichischen Bundesverfassung von 1920 am Beispiel der Gesetzgebung;
• Horst Schröder: Zum Verhältnis von Philosophie und Rechtsgeschichtswissenschaft;
• Nagyné Szegvári Katalin: Der Präsident in der Regierung;
• Szita János: Die ungarisch-österreichischen staatrechtlichen Beziehungen und die deutschen Atlasse zur Geschichte;
• Tóth Árpád: Einige Probleme der juristischen Regelung der Kriegswirtschaft zur Zeit des ersten Weltkrieges;
• Vargyay Gyula: Über das Verbindungssystem des politischen und juristischen Entscheidungsmechanismus in Ungarn zwischen den zwei Weltkriegen;
• Révész T. Mihály: The past of the hungarian legal history and its tasks in the future;
• Kovács Kálmán: Abschliessende Bemerkungen

Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdetei, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 230 o. (pdf)

Pomogyi László: Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 299 o. (pdf)

Hatalommegosztás és jogállamiság, tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Osiris Kiadó, 1998, 354 o. (pdf)

• Kállay István: Hatalommegosztás és városi rendiség;
• Mezey Barna: A büntetőhatalom és a magyar liberalizmus;
• Pölöskei Ferenc: Az államfő és a törvényhozó hatalom viszonya a polgári korban;
• Pritz Pál: Döntési folyamatok a magyar külpolitikában 1919-1944;
• Rácz Lajos: A hatalomkorlátozás tendenciái a középkori magyar politikai-jogi kultúrában;
• Sári János: A hatalommegosztásos eszmerendszer értelmezésének lehetőségei és érvényesülésének történelmi irányai;
• Stipta István: Parlamenti viták a területi önkormányzatról (1870-1886);
• Takács Albert: A hatalommegosztás elvének alkotmányelméleti értelmezése;
• Ádám Antal: Alkotmányozás és alapjogok;
• Horváth Pál: A jogállamiság történelmi szerepe;
• Kahler Frigyes: Lehetőségeink a jogállamiság helyreállításában;
• Nagyné Szegvári Katalin: A nők politikai jogaiért folytatott harc kezdetei Magyarországon;
• Ruszoly József: Választási bíráskodás és alkotmánybíráskodás Németországban;
• Vargyai Gyula: A parlamentarizmus egyes kérdései Magyarországon a két világháború között;
• Zlinszky János: A jogállamiság történelmi kezdetei: Róma;
• Föglein Gizella: Törvénytervezet – torzóban;
• Hamza Gábor: Cicero De re publicája és az antik államfogalom

A magyar börtönügy kutatásának alapjai, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 204 o. (2. kiadás Budapest, 2000.) (pdf)

• Mezey Barna: A polgári börtönügyi tudományosság a XIX-XX. század Magyarországán;
• Lőrincz József: A hazai börtönügy tudományának fejlődése 1945-től napjainkig;
• Tóth Béla: A börtönügy levéltári forrásai a Magyar Országos Levéltár irataiban;
• Marosi Krisztina: A börtönügy forrásai a Veszprém Megyei Levéltárban;
• Zinner Tibor: Vázlat az 1944/1945-1963 közötti magyarországi börtönügyhöz (és forrásaihoz); A magyar börtönügyi szakirodalom válogatott bibliográfiája

Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert, Studienband (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga - Mezey Barna), Budapest, 1997, 188 o. (pdf)

• O. Moorman van Kappen: Zur Kodifikationsgeschichte des Strafrechts in den Niederlanden im Jahrhundert;
• Cheryl G. J. M. Lucassen: Die Entwürfe leibessträflicher Gesetzbücher 1801 und 1804;
• Joyce C. M. Boeijen: Das Kriminalgesetzbuch für das Königreich Holland von 1809;
• Inger Deenen: Zum Werdegang und Charakter des niederländischen Strafgesetzbuches von 1881;
• Andreas Leiss: Constitutio Criminalis Theresiana;
• Wolfgang Pipek: Das Allgemeine Gesetz über Verbrechen und derselben Bestrafung, 1787;
• Helga Strauss: Das StGB von Verbrechen und schweren Polizeiübertretungen vom 3. 9. 1803;
• Theodor Plankl: Das kaiserliche Patent vom 27. Mai 1852;
• Eike Lindinger: Strafrechtsreformversuche seit 1852-1990;
• Mezey Barna: Über die Rolle der Kodifikationsbewegung in der ungarischen Rechtsgeschichte;
• Bódiné Beliznai Kinga: Der Entwurf des ersten ungarischen Strafgesetzbuches von 1795;
• Ötvös Ildikó: Die strafrechtlichen Gesetzentwürfe des Reformzeitalters und Mittermaier;
• Marosi Kriszta: Der erste ungarische Strafkodex;
• Kelemen Kinga: Reformbewegungen in der ungarischen Strafrechtskodifikation an Jahrhundertwende;
• Wolfgang Sellert: Strafrecht und Strafrechtskodifikation im 18. und 19. Jahrhundert in Deutschland;
• Mattias G. Fischer: Das Strafrecht im Allgemeinen Landrecht für die Preußischen Staaten von 1794 und der Kodifikationsgedanke;
• Peter Oestmann: Das Strafgesetzbuch für das Königreich Baiern von 1813;
• Thomas Krause: Das „Criminalgesetzbuch für das Königreich Hannover” von 1840

Tanulmányok a magyar börtönügy történetéből, tanulmánykötet (szerk.: Bódiné Beliznai Kinga), Budapest, 1998, 129 o. (pdf)

• Mezey Barna: A középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig;
• Bódiné Beliznai Kinga: Szabadságvesztés-büntetés a középkori Magyarországon, különös tekintettel a fejedelmi Erdélyre;
• Tóth Bars: A szekszárdi börtön 1828 és 1849 között;
• Marosi Krisztina: A veszprémi börtön építése;
• Bognár Barbara: A XIX. század börtönrendszerei;
• Szabó Géza: A váci fegyintézet alapítása és működése, 1855-1939;
• Györe Péter: Adalékok a sopronkőhidai fegyház történetéhez;
• Füzessyné Maglics Tímea: A Kecskeméti Büntetés-végrehajtási Intézet (1994-1995)

Gönczi Katalin: Magyarok az amerikai Legfelsőbb Bíróság előtt, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 115 o. (pdf)

Pomogyi László: Szegényügy és közösségi illetőség a polgári Magyarországon, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 135 o. (pdf)

Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944–1949, Budapest, Osiris Kiadó, 2001, 259 o. (pdf)

A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826-1899), tanulmánykötet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2001, 79 o. (pdf)

• Mezey Barna: Egy jogászkarrier a 19. században (Csemegi Károly 1826-1899);
• Horváth Tibor: Az első magyar büntető törvénykönyv és kodifikátora: Csemegi Károly;
• Erdei Árpád: Csemegi Károly, a büntetőeljárási jog művelője;
• Kabódi Csaba: Csemegi Károly, a magyar börtönügy elfeledett alakja;
• Solt Pál: Csemegi Károly, a kuriai tanácselnök

Strafrechtsgeschichte an der Grenze des nächsten Jahrtausendes, Studienband (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 286 o. (pdf)

• Michael Köhler: Geschichte und Prinzip der gegenwärtigen europäischen Strafrechtsentwicklung;
• Károly Bárd: Kontinuität oder Nostalgie - Die Reform der Strafjustiz;
• István Kajtár: Strafrechtsrezeption in Ungarn in dem 19. Jahrhundert;
• Kálmán Györgyi: Die Rolle Mittermaiers bei der Ausarbeitung des Strafgesetzentwurfes vom Jahre 1843;
• Günter Jerouschek: „Ne crimina remaneant impunita“ - Auf daß Verbrechen nicht ungestraft bleiben - Überlegungen zu den Anfängen öffentlicher Strafverfolgung im Mittelalter;
• Kurt Seelmann: Hegel und die Zurechnung von Verantwortung;
• Elemér Balogh: Strukturwandel in der Strafrechtsdogmatik zur Zeit des Vormärz;
• Werner Ogris: Der Landzwang in Geschichte und Gegenwart;
• Gábor Béli: Strafrechtspraxis und Strafrechtwissenschaft in Ungarn im 18. Jh.;
• Gábor Máthé: Verwaltungsstrafrecht oder Nebenstrafrecht?;
• Barna Mezey: Strafrechtskodifikation in Ungarn im Jahre 1878;
• Wolfgang Sellert: Täter-Opfer-Ausgleich – ein altes Problem?;
• Mihály T. Révész: Zu theoretischen Wurzeln des Strafrechts am Ende des achtzehnten Jahrhunderts in Ungarn;
• Angela T. Augustin: Horizontale und vertikale Rechtsvergleichung - Meineid und Falschaussage in streitigen Zivilverfahren;
• Jonas Weber: Die versuchsweise Einführung des Electronic Monitoring in der Schweiz;
• Balázs Pálvölgyi: Weinverfälschung und Weingesetze in Ungarn, bis 1914;
• Attila Horváth: Konzeptionsprozesse in den Diktaturen des Sowjetsystems;
• Katalin Ligeti: Europäisches Strafrecht – Ansätze der Strafrechtsangleichung in der Europäischen Union

Eckhart Ferenc emlékkönyv (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2004, 681 o. (pdf)

• Barna Attila: A jogállam önvédelme – a német büntetőjogalkotás válasza a 70-es évek terrorhullámára;
• Bognár Barbara: A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a 19. században;
• Bódi Csaba: Vázlat a magyar nemzeti mozgalom kialakulásának történetéhez;
• Bódiné Beliznai Kinga: Jelképek és szertartások a középkori igazságszolgáltatásban;
• Csapó Csaba: A magyar királyi csendőrség fegyverhasználati jogáról;
• Föglein Gizella: A nemzetgyűlés és az országgyűlés Politikai Bizottsága;
• Füzessyné Maglics Tímea: A büntetés-végrehajtás története 1945-1967;
• Horváth Attila: A részvénytársasági jog kialakulása Magyarországon;
• Kállay István: Karvasy Győrött – Adatok a magyar politikatudomány létrejöttének történetéhez;
• Képes György: Unió Amerikában – Unió Európában: A föderalizmus, mint egyik lehetséges megoldás;
• Kovács András Péter: Médiakonvergencia anno 1906-1927;
• Kun Tibor: A reformkor kereskedelmi jogalkotása, mint a modernizáció feltétele;
• Lányi Tamás: Az esküdtbíróság intézményének megvalósulása Magyarországon;
• Marosi Kriszta: A sértett büntetőeljárásban betöltött szerepének egyes történeti vonatkozásai;
• Máthé Gábor: A Szentkorona eszme - Parafrázis;
• Mezey Barna: A szegedi királyi kerületi börtön megnyitásának előzményei;
• Őry Károly: A rendvédelmi szervek az első világháború, az "őszirózsás" forradalom és a proletárdiktatúra időszakában;
• Pandula Attila: „Vitéz Horthy István” Érem (kitüntetés) terve 1942-ből;
• Parádi József: A történelmi Magyarország határőrizeti tapasztalata (1867-1913);
• Pálvölgyi Balázs: A Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék története a kezdetektől Eckhart Ferencig;
• Pomogyi László: Prevenció a rendészeti igazgatásban: a toloncolás jogintézménye;
• Révész T. Mihály: Az eckharti örökség és a jogtörténetírás mai feladatai;
• Sipos Balázs: A médiarendszer és az „irányított demokrácia” az 1920-as évek Magyarországán;
• Suba János: A trianoni határmegállapítással kapcsolatos jogi kérdések rendezése a magyar-osztrák határon;
• Szádeczky-Kardoss Irma: A koronázási palást „pogány” szimbolikájának jogtörténeti vonatkozásai;
• Szendrei Géza: Viták az ügyészségről;
• Szente Zoltán: A polgári alkotmányok kialakulásának vázlata;
• Tálas József: “Kút békájának ne beszélj a tengerről” avagy egyetemlegesség az adózásban;
• Tóth Béla: Az 1849-es ideiglenes közigazgatási szabályzat és hatása Magyarországon;
• Völgyesi Levente: Győr város alkotmányos helyzetének változatai a feudalizmus évszázadaiban;
• Zinner Tibor: Adalékok a magyar felsőbíráskodás ezer esztendejéhez. A kúriai osztályok 1882-es egyesítésétől 1956-ot követő megtorlásig

Hajnal Hugó: Csemegi Károly, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 109 o. (pdf)

Képes György: A tökéletesebb unió: az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, Budapest, Gondolat Kiadó, 2003, 176 o. (pdf)

Ünnepi tanulmányok - Kovács Kálmán egyetemi tanár emlékére (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 137 o. (pdf)

• Kállay István: A Horthy-korszak sajtójogának jellemzéséhez;
• Kun Tibor: A társasági jog fejlődése 1945-től az új társasági törvényig;
• Máthé Gábor: A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869:4. tc. létrejötte és jelentősége a dualizmus jogrendszerében;
• Mezey Barna: II. Rákóczi Ferenc erdélyi országgyűlései;
• Rácz Lajos: „Magna via Transsylvaniae”;
• Révész T. Mihály: Az állami és jogintézmények változásai a 20. század első felében Magyarországon

Paolo Becchi - Kurt Seelmann: Gaetano Filangieri és az európai felvilágosodás, Budapest, Gondolat Kiadó, 2005, 92 o. (pdf)

Horváth Attila: A magyar magánjog történetének alapjai, Budapest, Gondolat Kiadó, 2006, 557 o. (pdf1)(pdf2)

Ladányi Andor: Törekvések, kísérletek a jogászképzés reformjára 1890–1944, Budapest, Gondolat Kiadó, 2007, 90 o. (pdf)

Adolphe Chauveau – Faustin Helié: A bűnrészesség, Budapest, Gondolat Kiadó, 2008, 125 o. (pdf)

Sapienti iniuria non potest fieri. Ünnepi tanulmányok Zlinszky János tiszteletére (szerk.: Horváth Attila - Koltay András - Máthé Gábor), Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 320 o. (pdf)

• Koltay András: Jog, szabadság, hagyomány, erkölcs. Beszélgetés Zlinszky Jánossal;
• Horváth Attila: Zlinszky János professzor életútja;
• Bánrévy Gábor, Boytha György, Wolfgang Waldstein, Komáromi László: A nyolcvanesztendős Zlinszky János köszöntése;
• Balogh Elemér: A törvényszéki orvoslás jogi szabályozásának kezdetei;
• Csehi Zoltán: A német nemzetközi magánjog és az alapjogi octroi. A kezdetektől a „spanyol ügy”-ig;
• Horváth Attila: A szocialista alkotmány (1949. évi XX. tv.);
• Koltay András: A szólás- és sajtószabadság kezdetei Magyarországon;
• Komáromi László: Nyugati hűbériség vagy bizánci feudalizmus? Középkori magyar fejlődés két társadalmi modell határán;
• Máthé Gábor: Formation of the Hungarian Royal Supreme Court of Justice in the bourgeois era;
• Mezey Barna: Egy Deák-párti képviselő a választókerületében. Horvát Boldizsár és Szombathely;
• Stipta István: A francia közigazgatási bíráskodás hatása a dualizmus kori magyar törvényhozásra;
• Szigeti Magdolna: A Német Demokratikus Köztársaság összeomlása és az újrakezdés első lépései

Képes György: Dánia alkotmánytörténete a 13. század végétől napjainkig, Budapest, Gondolat Kiadó, 2009, 237 o. (pdf)

Szimbolikus kommunikáció. A jog színházától a jogi rituáléig (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 136 o. (pdf)

Bor és jogtörténet (szerk.: Mezey Barna), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 151 o. (pdf)

Wilhelm Brauneder - Gerald Kohl: A jogtörténettudományi kutatások Ausztriában, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 113 o. (pdf)

Az abszolút monarchia (szerk.: Képes György), Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 214 o. (pdf)

Rokolya Gábor: A közjegyzői intézmény fejlődése a polgári korban, Budapest, Gondolat Kiadó, 2013, 345 o. (pdf)