Kötelező előadások (politológia szak)

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

P2:EAP (1)
első szemeszter  

A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is. Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki.

Az előadások időpontja

csütörtök 16.00-18.00 óra Fayer auditórium (VI. tanterem)

Az előadások tematikája

  1. Alapfogalmak. Állam, jog, alkotmány
  2. A középkori alkotmány alapelemei (barbár államok, európai keresztény államok)
  3. Frank birodalom, a frank jog
  4. Keleti-frank örökség: a Német Nemzet Római Szent Birodalma. Német területek a 15. századig. A német jog
  5. A nyugati frank örökség: a francia királyság a 16. századig. A francia jog, a francia középkor
  6. Nyugati periféria: az angol alkotmány fejlődése 1603-ig. Az angolszász jog.
  7. Skandinávia államai a Kalmari Unió végéig
  8. Kelet-közép Európa államai, a keleti peremnemzetek zónája. Lengyelek, csehek, osztrákok
  9. A magyar királyság a 11-18. században. Patrimonialitás és rendiség
  10. A mediterránium államalakulatai a 18. századig
  11. Bizánc és perifériái a 15. századig
  12. Az „új Bizánc” az Orosz Birodalom
  13. A modern („fiskális-katonai”) állam kiépülése Európában; abszolutizmus és felvilágosult abszolutizmus

Tananyag és a vizsga

Az európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok.

Kötelező irodalom

Számonkérés formája

írásbeli kollokvium

A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
A kurzus vezető oktatója: Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Ph.D.

Előadók

 

EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS PARLAMENTARIZMUSTÖRTÉNET

P2:EAP (2)
második szemeszter  

A politológus alapképzésben oktatott tárgy alapvető célkitűzése az európai alkotmányfejlődésbe ágyazott képviseleti modellek történetének áttekintő ismertetése, s ezen keresztül a parlamentáris, illetőleg attól eltérő kormányzati rendszerek tanulmányozása. A stúdium összehasonlító alkotmánytörténeti koncepciót valósít meg: a történeti fejlődést bemutató előadások tartalmi megközelítése Európa régióinak jellegzetességeire épül. Szakítva a korábbi egyetemes történeti felfogással, mely az európai történelem fókuszává az európai nyugatot tette, előadásaink közel azonos súllyal foglalkoznak Európa különféle régióival. A tantárgy koncepciója szerint az egyes régiók fejlődési törvényszerűségeinek részletes ismerete nélkül nem értelmezhető különbözőségük, ennél fogva szükségképpen felületes kép alakul ki a hallgatóban a szélső nemzetekről, de hiányos információi lesznek az angolszász peremről is. Erre az alapra kerül azután fel a képviseleti rendszerek fejlődésének előadása: a törzsi demokratikus képviseleti szerkezettől a szabadságok eltérő köreire épülő, majd rendibe forduló középkori képviselet, a modern polgári teóriák kritikából fakadt majd valóság által alakította képviseleti megoldásai a polgári berendezkedésnek. A közvetett és a közvetlen képviselet elméleti alapjai és gyakorlati megvalósításai, s végül a 18-20. század legnagyobb hatású képződménye a parlamentáris kormányrendszer. A tananyag második egységét a hatalmi ágak történeti modelljeinek fejlődése és a hatalommegosztás kialakult módozatai egészítik ki.

Az előadások időpontja

csütörtök 16.00-18.00 óra Vécsey auditórium (VIII. tanterem)

Az előadások tematikája

  1. A modern állam teóriája – Nyugat-Európa abszolutizmusai. Közép-európai abszolutizmusok – a felvilágosult modell
  2. Állam- és kormányformák. Alkotmányfogalom és emberi jogok. Államszerkezetek: föderális és unitárius.
  3. A pártok kialakulása és az angol modell. Európai pártok – liberális, konzervatív, keresztény és szocialista pártok. Változások. Modern párttipológia
  4. A választójog történeti útja. Előzmények és fejlődés. Választási rendszerek történeti modelljei
  5. Parlamentek – parlamenti jogok – a parlament működése. A parlament feloszlatása. A parlament eszközei a kormány parlamentáris felelősségre vonásának érvényesítéséhez
  6. Kormányzat, kormányzati rendszerek, kormányformák
  7. A bírói hatalom
  8. Angol parlamentarizmus 1918-ig
  9. A forradalmi hullámok alkotmányai (francia alkotmányok, restauráció – belga alkotmány 1831-ben – a júliusi monarchia rendszere)
  10. Skandinávia – Perifériából centrum. A skandináv államok alkotmányfejlődése
  11. Ausztria és Magyarország 1918-ig
  12. Történeti változások 1848 és 1945 között: Franciaország, Németország, Olaszország, Szovjet-Oroszország
  13. A nem parlamentáris alternatívák (Az amerikai modell)

Tananyag és a vizsga anyaga

Az európai alkotmány és parlamentarizmus történet című tantárgy tananyagát (és egyben vizsgaanyagát) képezik az előadásokon elhangzottak teljes egészükben, továbbá a kötelező tananyagként megjelölt könyvek és tanulmányok.

Kötelező irodalom

Ajánlott irodalom

Számonkérés formája

szóbeli kollokvium

A tárgyat oktató tanszék: Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék

Tanszékvezető: Dr. Mezey Barna egyetemi tanár D.Sc.
A kurzus vezető oktatója: Bódiné dr. Beliznai Kinga adjunktus Ph.D.

Előadók