Wenzel Gusztáv

(Lukau, Szászország, 1812. jan. 19. – Budapest, 1891. nov. 23.)

Külföldi tanulmányok után a pesti egyetemen szerzett jogászi képesítést 1835-ben, egy évvel később pedig ügyvédi vizsgát tett, bár e minőségében a későbbiek során nem praktizált. 1838-ban a pesti egyetemen történelmet tanít, 1839-től a bécsi Theresianum tanára, 1850 és 1889 között pedig a pesti egyetem magánjogi tanszékén oktat. A történeti jogi iskola híve: elsőként tanított Magyarországon európai jogtörténetet, jelentős szerepet vállalt történelmi források közreadásában is. Az abszolutizmus alatt szót emelt a magyar nyelvű oktatásért; a feudális intézmények nemzeti jellegét hirdette. A Magyar Tudományos Akadémiának 1846-től levelező, 1858-tól rendes tagja. 1871-ben munkásságát akadémiai nagyjutalommal honorálták.

Munkái:

Dissertatio inaug. juridica de fontibus juris privati hungarici et theses e scientiis juridicis ac politicis. Pestini, 1836.

Magyar- és Erdélyország története rajzolatokban Geiger Péter N. Jánostól. Tervezte, magyar és német nyelven magyarázta. Bécs, 1843. (Magyar és német czímmel és szöveggel. 3. kiadás. 18 képpel. Bécs, 1873.)

Frangepán Kristóf velenczei fogsága 1514–19. Nagyobbrészt rnég ismeretlen egykorú levelezések- és egyéb kútfőkből. Előadta az Akadémia tört. tud. osztályában decz. 7. 1850. Bécs.

Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb vajdaság és a Temesi bánság számára (1852. szept. 16-ról), különös tekintettel a biróságaink tiszti eljárását illető rendeletekre, az erdélyivel (1852. máj. 3-ról) egybefoglalva magyarázta, irománypéldákkal felvilágosította s az új ügyvédi rendtartással bővítette. Bécs, 1853.

Az ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázata. Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb vajdaság és a Temesi bánság viszonyaira alkalmazva. Betűrendes lajstrommal. Bécs, 1854.

Handbuch des österreichischen allgemeinen Bergrechtes auf Grundlage des Gesetzes vom 23. Mai und der Vollzugavorschrift vom 25. Septbr. 1854. Wien, 1855.

A magyar történet legrégibb idejétől 1561-ig. Bécs, 1856.

Bon Alajos jelentése Magyarországról a velenczei nagy tanácshoz 1519. Bécs, 1856.

Kiefenberger és Radler, két XV. századbeli német költemények méltatása a magyar történelem szempontjából. Bécs, 1856.

Beiträge zur Quellenkunde der dalmatischen Rechtsgeschichte im Mittelalter. Wien, 1849–51. Három füzet.

Szerémi György, II. Lajos és János királyok házi káplánja. Emlékirata Magyarország romlásáról 1484–1543. Közli... Pest, 1858. (Magyar Tört. Emlékek II. oszt. Irók. Monumenta Hungar. Histor. II. Scriptores I. köt.)

Árpádkori Új Okmánytár. Közzé teszi. Pest, 1860–74. I–XII. kötet. (M. Tört. Emlékek. I. oszt. Okmánytárak. Monumenta Hung. Historica I. Diplomataria 6–13., 17., 18., 20., 22. kötet. Codex diplom. Arpadianus continustus.)

A magyar és erdélyi magánjog rendszere. Buda, 1863–64. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1882–74. 3. kiadás. Bpest, 1879. Három kötet. Pótkötet. Az 1872- 78. törvények, kormányrendeletek és curiai döntvények alapján. Bpest. 1879.)

Ozoray Pipó. Magyar történelmi jellemrajz Zsigmond király korából. Pest, 1863.

Emlékbeszéd néhai Pécsi Emil felett. Buda, 1865.

Beszéd az egyetem kettős állásáról a tudományokhoz és a gyakorlati élethez. Buda; 1866.

A magyar és erdélyi bányajog rendszere. Buda, 1866. (2. kiadás. Bpest, 1879. Két füzet.)

Beszéd, melyet az 1869–90. tanszaknak a m. k. egyetemnél történt megnyitásakor mondott. Pest, 1869.

Kassa város parketkészítése a XV. század kezdetén. Bpest, 1870. (Értekezések a társad. tud. kör. II. 3.)

Egyetemes európai jogtörténet. Buda, 1869. (Az Akadémia nagy jutalmában részesült. Keleti Károlylyal. 2. kiadás. Buda, 1870. és Bpest, 1878).

Magyarország jogtörténetének rövid vázlata. Pest, 1872.

Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Bpest, 1872. (Értek. a tört. tud. kör. II. 2.)

Nevezetes per lőcsei polgárok között. 1421–1429. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. II. 5.)

Diósgyőr történeti jelentősége. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. II. 7.)

Adalék 1352-ból az arany-bulla néhány czikkének alkalmazásához, magyarázásához. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. III. 2.

Adalék az erdélyi Szászok történetéhez; az Andreanum előtti időből. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. III. 3.)

Stibor Vajda. Életrajzi tanulmány. Bpest, 1874. (Értek a tört. tud. kör. 1V. 2.)

Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724–1769. működésére. Bpest, 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III. 8.)

Verancsics Antal m . kir. helytartó esztergomi érsek összes munkái. Közli... Szalay Lászlóval. Bpest, 1857–1875. 12 kötet. (M. Tört. Emlékek. II. osztály. 2–6., 9., 10., 19., 20., 25., 26., 32, kötet.)

Diplomatiai emlékek az Anjou korból. Szerk. II–III. kötet. 1268–1426. Bpest, 1874–76.

Az összehasonlító jogtudomány és a magyar magánjog. Bpest, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 2.)

Az országos jog és a particuláris jogok közti viszony hazai jogrendszerünkben. Bpest, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 5.)

Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a nagylucsei Dóczyakkal 1494–1548. Bpest. 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 6.).

Magyarország városai és városjogai a multban és jelenben. Bpest, 1877. (Értek. a társ. tud. kor. IV. 9.)

A XV. századbeli tárnoki jog. Tanulmány a hazai jogtörténet köréből. Bpest, 1878. (Értek. a társ. tud. kör. V. l.)

A «Servitus fumi immittendi» hazai jogunk rendszerében. Tanulmány az összehasonlító jog szempontjából. Bpest, 1878. (Értek. a társ. tud. kör. V. 4.)

Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz négy egykorú püspök a bethlenfalvi Thurzó-családból 1497–1540. Bpest, 1878. (Értek. a tört. tud. kör. VII. 9.)

Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. 1496–1501. Közli. Bpest, 1869–1878. (Magyar Történelmi Tár. XIV., XXIV., XXV.)

Tata fénykora 1412–1452. Bpest, 1880. (Értek. a tört. tud. kör. VIII. 9.)

Magyarország bányászatának kritikai története. Bpest, 1880.

A vasúti ügy s a posta- és távirdaügy közti összeköttetés Magyarországban a közlekedési és névszerint a vasuti jog szempontjából. Bpest, 1883. (Ért. a társ. tud. kör. VII. 7.)

Az európai vasúti ügy fejleményei és eredményei a magyar magánjog szempontjából. Bpest, 1882. (Értek. a tört. tud. kör. 1X. 10.)

A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Bpest; 1882. (Értek. a tört. tud. kör. X. 4 )

Kritikai tanulmányok a Frangepán család történetéhez. Bpest, 1883. (Értek. a tört. tud. kör. XI. 5.)

Az 1848. előtti magyar magánjog, tekintettel újabb átalakítására. Bpest, 1885.

Magyarország mezőgazdaságának története. Bpest, 1887.

Rosztizlaw galicziai herczeg IV. Béla magyar királynak veje. Bpest, 1887. (Értek. a tört. tud. kör. XIII. 8.)

A magyar bányajog rendszere. 2. olcsó kiadás. Bpest, 1890.