Úrbéri pátens
(1767)
Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárné, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország és Szlavónia stb. apostoli királynője, Ausztria főhercege.
Fenséges herceg, igen kedves rokonunk, tisztelendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos és tisztelt, kedvelt híveink. Jól ismeretes Kedvességtek és Hűségtek előtt, és eléggé bőven bizonyítják az úrbéri ügyben eddig is hozzátok küldött kegyes leirataink, mennyire arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igaz jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától...
Mivel a parasztok mostanáig is tartó mozgolódásai és nyugtalankodásai, meg folytonos panaszai teljesen elhatározott és gyors orvosszert követelnek, és addig nem lehet egykönnyen a nyugalom visszatérését remélni, amíg azokon a részeken, ahol ezek a mozgalmak kitörtek, azok között az adózók között, akik sorsuk könnyítésének reményében és ürügyén láthatóan zabolátlakodnak, mindenütt egyenlő és egyforma szabályozást nem vezetünk be, ez pedig az úrbéri perek folyamatos felülvizsgálása és eldöntése útján (mint eddig volt) a kelleténél későbben, a köz és főként a földesurak jelentős kárával történnék meg; ezért, hogy előbb említett kegyes szándékunk, amely az egész ország és a magánszemélyek hasznára irányul, minél gyorsabban kellő eredményre vezessen és ezúton a köznyugalom s ezzel a hatósági és nem kevésbé az úri tekintély és hatalom helyreállíttassék, s egyúttal az illő rend, amely eddig súlyos háborgatást szenvedett, minél előbb visszatérjen, az ide mellékelt, egyes megyék alázatos felterjesztéseire kidolgozott és megállapított úrbérszabályozást a következő hat megyében akarjuk bevezetni: Sopronban, Vasban, Zalában, Somogyban, Tolnában és Baranyában oly módon, hogy a szabályozásban kifejtett és meghatározott szolgáltatások a minden késedelem nélkül kitűzendő közgyűlésen való kihirdetéstől számítva hat hónapon belül kezdődjenek, és mindenütt egyenlően és minél pontosabban tartassanak meg....
Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával [igavonó állattal] kell-e teljesíteni, és az, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyenértékben kell leróni (mert a nyomtatott úrbéri iratban nem lehet belefoglalni az alattvalók meg nem határozott és feltételektől függő szolgáltatásait), és végül a megye hiteles pecsétje alatt adassék ki a községeknek...
Az alattvalók [a jobbágyok] a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot és alkalmat adna új mozgalmakra és nyugtalankodásokra, különösen a jelen körülmények között, amikor a közcsend még nem állott egészen helyre.
Nehogy azt gondolják, hogy ez a szabályozás a helységek kiváltságait vagy minden szerződést és szabályosan készített urbáriumot teljesen eltörölt és érvénytelenített, kegyesen elhatároztuk, hogy ha egyes helységek és községek kiváltságokkal ellátottaknak tekintik magukat és ezeknek eddig is használatában voltak, s ha egyes helységekben szabályosan és törvényesen készített urbáriumok volnának, vagy pedig a betelepítés alkalmával vagy szabadköltözésű emberekkel kötött szerződések állnának fenn, akkor az ilyen kiváltságokat, szerződéseket és urbáriumokat először a megyei törvényszéken az említett féléves időn belül referálják, és ha az jogerősnek és érvényesnek találja, azután helytartótanácsunk útján legfőbb betekintésünkre alázatosan terjesszék fel ide...
A helységek osztályba sorolását szabályosan és lelkiismeretesen dolgozzák ki, mind pedig megfelelően jegyezzék fel a telek és tartozékok állományát, a fekvésnek, a földnek és területnek s az előnyös és káros tényezőknek megfelelően, korábbi, a telki állományt e megyék számára már megszabó kegyes rendeleteink előírásai szerint; hozzátéve, hogy a helységek említett osztályba sorolására a minél gyorsabban összehívandó megyei közgyűlés előbb küldötteket nevezzen ki és állítson úgy, hogy ezek - akiket az osztályba sorolás munkájára külön esküvel kell kötelezni - haladéktalanul fogjanak hozzá ehhez a munkához királyi biztosaink elnöklete alatt...
Továbbá, ámbár a végrehajtó bírák különös gonddal fognak ügyelni arra, hogy az alattvalók a kimért állományt rendesen megkapják, a végrehajtáskor nemcsak maguk a bírák, hanem a következő időkben maga a megyei tisztikar is különösen vigyázzon arra, hogy az alattvalóktól ne vegyék el a szükséges legelőt...
Ami azután az előbb említett igásmunkákat illeti: hasonlóképpen szorgosan meg kell majd vizsgálni, hogy vajon ezekben a helységekben azelőtt négyigás vagy kétigás robot volt-e általános és folytonos gyakorlatban...
Minden egésztelkes jobbágy köteles lesz az úrbérszabályozás értelmében hetenként egy napi négyigás robotot teljesíteni az úrnak, ahol azonban mostanáig két igával szokták teljesíteni az igásrobotot, azokon a helyeken az igásrobot kötelezettségét ezután is két igával fogják teljesíteni... Egyébként jóllehet már az előbb érintett úrbérszabályozás elrendeli, hogy a szántás, aratás és kaszálás idején a robotot kettőzve - de beszámítással - lehet behajtani, mindazonáltal, mivel egyes helyeken a szőlők teszik ki a földesurak gazdaságának és jövedelmének nagyobb részét és a földművelés csekély, ezért - nehogy ezeknek a földesuraknak az állapota ezzel rosszabbá tétessék - kegyesen megengedjük, hogy az ilyen helyeken a szőlőművelés idején ők is hasonlóan kettőzve hajthassák be a robotot az alattvalóktól, de szintén beszámítással...
Végül a kilencedszolgáltatással kapcsolatban szintén pontosan és kellően meg kell majd vizsgálni - s erről az alattvalók, s ha szükséges a szomszédok vallomásait is ki kell venni -, vajon a kilencedszolgáltatás eddig természetben vagy egyenértékben volt-e szokásban vagy sem. És ahol úgy fognak értesülni, hogy eddig a természetbeni kilencedszolgáltatás volt szokásban, azokon a helyeken az alattvalóknak ezután is természetben kell majd a kilencedet a földesúrhoz beszolgáltatni. Ahol azonban a kilencedszolgáltatás nem volt szokásban, ott minden egyes faluban és helységben a parasztok tetszésére kell majd bízni, hogy a kilencedet ezután természetben vagy egyenértékben kívánják-e adni. De a végrehajtó bíráknak szorgos igyekezettel arra kell majd törekedniük, hogy jó móddal rávehessék a jobbágyokat a természetbeni kilencedszolgáltatásra, hogy ily módon ebben a szolgáltatásban is egyöntetűség legyen és vezettessék be...
Ha tehát ezeket az előrebocsátott módon megvizsgálták és teljesen elintézték, ezt az úrbérszabályozást négy példányban ki kell majd adni; egyik példányát a földesúrnak, másikat az alattvalóknak kell adni, a harmadikat pedig a megye levéltárába kell helyezni, s végül a negyediket a megyének be kell küldenie helytartótanácsunkhoz királyi biztosainknak a végrehajtásról szóló jelentésével együtt.