Tárnokjogi cikkek (Articuli Iuris Tavernicalis)

(1602)

A' régi időktől használtatni szokott, 's régenten Laki Thúz tárnokmester által öszeszedett, azután részint kijavitott és kihirdetett tárnoki és királyi városok czikkelyeinek sora következő:

1. Czikk

Hogy a' Tárnokszék a' birótagok, vagy a' városok küldöttei összeülésök alatt minden évben egyszer Budán tartassék

A' Tárnokszék közönséges gyülést vagy is tárnokszéket Budán minden évben egyszer tartson, a' Thúz főtárnok által szerkesztett czikkek szerint; ezen kiszabott határidőre a' fenemlitett kir. városok küldöttei Budára jőjenek, kivévén, ha ezen tárnokszék határidejét ő felsége elhalasztaná, ekkor ezen elhalasztást és az újabb határidőt a tárnokmester a' városoknak egy hó lefolyta előtt tudtára adja. -

2. Czikk

A' tárnokszéki jegyzőkönyveknek a' fenemlitett kir. városok pecsétjével leendő hitelesitéséről

Hogy a' szabad királyi városoknak régi jogai, mellyek eddig léteztek, a' háborúk, 's zavarok miatt mintegy eltörültettek és elenyéztek, előbbi törvényes hatásukat visszanyerjék, és hogy semmi idő viszontagságai által el ne enyészszenek, az rendeltetett, hogy egy birói jegyzőkönyv létesitessék, mellybe jelen rendelvény; nem különben a' tárnokszéken hozott itéletek bejegyeztessenek, és azon törvényszak alatt felvett, 's bévégzett ügyek ezen jegyzőkönyvbe a' fennevezett városok pecsétje alatt bejegyeztessenek, melly jegyzőkönyv Buda városa levéltárában tartassék, 's ott a' következő új törvényszakig őriztessék.

3. Czikk

Kiknek kell a' tárnokszéken az ügyet elitélni?

Az illy biróskodásba, vagy törvénykezésbe semmiféle nemes, vagy más bármelly állapotu és állásu ember ne bocsátkozzék, a' fen elősorolt hét városokon kivül; nehogy idegen befolyások, vagy is nemesek törvényszéke által a' szabad királyi városok régi szabadságai 's kiváltságai bármikép csorbitassanak.

4. Czikk

Az új szóváltások meg nem engedéséről

A' perlekedő felek az illy törvényszéken, vagy is tárnokszéken se maguk se ügyvédeik, vagy más okiratok előmutatása által szót nem emelhetnek, új keresetet nem indithatnak, vagy új viszonzatokat (replica) nem adhatnak elő; csak egyedül a' hozott itélet sorozata szerint, az ott előmutatott iratok nyomán tétessék kellő vizsgálat, s igy az ügynek tett eldöntése; vagyis az itélet a' feleknek kihirdettessék; ha csak a' perlekedő feleknek, valamellyike maga a' főtárnokmester, vagy a' városok küldöttei által bővebb felvilágositás végett fel nem szólitatnék.

5. Czikk

A' királyi felséghez tett felvitelnél az irományok pecsételve küldessenek fel

Midőn valamelly ügy a' tárnokszéken eldöntetett, 's innen bővebb vizsgálat végett ő felségéhez vitetik fel, akkor a' felvitel az itélet, 's a' fenemlitett jegyzőkönyv foglalatja szerint történik, és pedig azt a' tárnokmester zárt levele mellett tártozik ő felségéhez felküldeni.

6. Czikk

Azok, kik önkéntesen a' kir. városok birósága alá vetik magukat, ügyeiket a' tárnokszékre - és nem máshová - viszik fel

Ha a' perlekedő felek, akarmilly állapotuak legyenek is, önkéntesen ügyeik elitélése végett magukat a' kir. városok birósága alá vetik, és ezen biró a' felek ügyébeni itélethozást magára vállalja; ekkor, ha ezen itélet a' felek valamellyikének nem tetszik, - ezen fél ügyét az illető törvényszékre, azaz tárnokszékre, és nem máshová viheti fel.

7. Czikk

Meddig történhetik a' felvitel?

Ha valaki a' peres felek közül az ügy birása előtt kijelentett felvitel után a' tárnokmestertől nyert átküldő parancsot hat hét alatt elő nem mutatja, akkor a' hozott itélet erejét továbbra is megtartja, kivévén a' budai polgárokat, kiknek - minthogy közelebb laknak, 15 nap engedtetik az átküldő parancs előmutatására; és pedig azért, mivel a fő-, vagy altárnoknak mindig Budán kellett lakni a' régi szokás szerint.

8. Czikk

A' felebbvitel, vagy is itéletlevelek zárva küldessenek a' tárnokszékre

Minden itéletlevelek, akarmellyik királyi várostól mutattassanak is elő, mindig zárva és bepecsételve küldessenek a' tárnokszékre 's senki által azok fel ne bontathassanak, mint a' tárnokszéki ülnökök által.

9. Czikk

Az itéletek a' birák előtt felolvastassanak, és a' jegyző által a' birák neveivel együtt a' jegyzőkönyvbe bejegyeztessenek, és az itéletlevelek hiteles pecsét alatt megerősitessenek

A' tárnoki törvényszéken irott itéletlevelek addig bé nem pecséltetnek, mig a' birák, és az emlitett városok hitesei előtt - kik az ügyet elitélték, fel nem olvastattak, meg nem vizsgáltattak, 's helybe nem hagyattak, és azután a' kirendelt jegyző által a' fenemlitett jegyzőkönyvbe szóról szóra az e' végre kiküldött két hites előtt beirva 's bejegyezve nincsenek, - azon biráknak neveit is be kell a' jegyzőkönyvbe irni, kik az ügy elitélésénél jelen voltak. - Az itéletleveleket a' tárnokmester hites pecséttel megerősiteni tartozik.

10. Czikk

Milly ügyek vitethetnek fel a' tárnokszékre?

A' szabad királyi városok régi szabadsága és szokása szerint, örökösödési és más 60 ftot meghaladó adosságbeli ügyek vitethetnek fel a' tárnokszékre.

11. Czikk

A' 11. Czikk, melly a' birák számáról, és a' tárnokszékrei meg nem jelenés igazolásáról szól, ma már milly értelemben vétetik

Hogy ha valamelly város fontos és alapos okokból tárnokszékre követeket nem küldhetne, akkor a' tárnok tárnokszéket nem tarthat (vagy nem biráskodhatik), ha csak legalább 10 kir. város követei jelen nincsenek. - A' többi kir. városok a' meg nem jelenés okát a' tárnokmester előtt igazolni tartoznak.

12. Czikk

A' törvényszék tartásának helyéről, 's hogy az altárnok és jegyző hit alatt jelen lenni kötelesek

A' főtárnokmester úr nem más helyen, hanem egyedül Buda városában, és a' város küldötteivel egyetemben köteles ülést tartani, hol az altárnok hit alatt jelen lenni tartozik a' kirendelt jegyzővel.

13. Czikk

Mindenki, ki az ügyet felebbviszi, a' biró és a' város tanácsnokal előtt az itéletlevél kivételekor, 10 ftot tartozik lefizetni

Ambár az ügyet felvinni senkinek sem tiltatik, de mivel sokszor a' felek által az ügy a' városi törvényszéktől a' tárnokszékre elegendő ok nélkül, vagy ármányosságból szokott felvitetni, és nevezetesen pénzbeli adósság, vagy pedig törvény útján elnyerendő örökség végett azon czélból, hogy az adós a' hitelezőnek leendő elégtételre a' törvényesen kijelett időszak alatt ne szoritathassék. Vagy pedig azért, hogy az, ki valakinek örökségét jogtalanúl birja ellenfelének kárával és sérelmével, - azt tovább magánál tarthassa 's élvezhesse. - Ezen visszaélések kikerülése végett rendeltetett, hogy mindenki, ki az ügyet a' városi törvényszéktől a' tárnokszékre felviszi, az ügy birája és tanácsnokok előtt az itéletlevél kivételékor 10 ftot fizessen.

14. Czikk

A' költségekbeni elmarasztalásról

Midőn valamelly ügy a' biró és szab. kir. városi tanácsnokok előtt eldöntetett, és az egyik fél ezen itéletet sérelmesnek látja, azt a' tárnokmesterhez felviszi, - ha ezen ügy a' tárnokszéken is hasonlóan döntetett el, a' felvivő az ellenfélnek azon ügyben okozott költségeket u. m. az itéletlevél kivételéért a' városiaknak és tárnoki parancsért a' tárnoki hivatalnak fizetett dijakat megtériteni tartozik.

15. Czikk

Azon ügyekről, mellyekben a' tárnok itéletet nem hozhat

Végrendeleti, 's büntényi ügyeket a' tárnok, vagy altárnok el nem itélhet.

16. Czikk

A' felek először ön katosságaik előtt ügyködjenek

Örökösödési perbeni itéletek a' tárnokmesterhez vitetnek fel, de először ezen akár adóssági, akár örökösödési ügyek mindig azon város birája és tanácsnokai előtt kezdessenek, mellynek hatósága alá az ügyködő felek tartoznak.

17. Czikk

Hogy a' szabad királyi városok a' tárnokmester által kiváltságaikban megtartassanak

Magyar honban létező akarmelly királyi város a' királyoktól adott, 's azok által megerősitett szabadságaiban, kiváltságaiban a' tárnokmester által sértetlenül megtartassék.

18. Czikk

Hogy a' kir. felség előtt is bárki ellen védelmeztessenek, miért fizetnek a' tárnoknak

Ha valamellyik királyi város, valami nemes, vagy országnagy által kiváltságaiban háborgattatnék, akkor tartozik a' tárnokmester ő felsége előtt a' sértett várost tehetsége szerint védelmezni; hogy ezen városnak jogai ne csonkitassanak. - Ezért a szab. kir. városok bizonyos összeget fizetnek a' tárnoknak, Buda és Kassa városa 10, a' többi város pedig külön külön 5 ftot fizet. -

19. Czikk

Itéletlevélről

Az itéletlevelek az ügy bevégezte, vagy is eldöntése előtt ne követeltessenek.

20. Czikk

Az 1-ső biróságú itéleti, idézési, 's halasztási levelek dijáról

Az 1-ső biróságú itéleti, idézési, 's halasztási levelek 10 pénzzért adatnak ki.

21. Czikk

Parancs dijáról

Ha valamelly ügy a' tárnokhoz vitetik fel, akkor az átküldő parancsért 10 olly pénz - melly 200 tesz 1 ftot - fizettetik.

22. Czikk

Az adósságbeli ügyekbeni itéletlevelek kisebb dijáról

Mivel az adóssági ügy csak 60 ft (azaz 60 ezüst ft) 100 ftot összegig terjed, az itéletlevélért 1 ft jár.

23. Czikk

Adóssági ügyben az itéletlevelekért járó nagyobb dijakról

Ha az adóssági összeg 100 ftot meghalad, minden száz ftól 1 ft fizetendő.

24. Czikk

A' tárnoki itéletleveleknek dijáról az örökségi ügyekben

Akár nagyobb, akár kisebb, úgy akár kevesebb, vagy nagyobb értékű legyen is, az itéletlevelért 6 pft jár.

25. Czikk

Birsági levelekről

A' tárnokmester birságlevelet nem tartozik adni, csak akkor, ha a' nyolczados törvénykezési napok elmultak.

26. Czikk

Arról, hogy kilenczed és tized ne vétetessék

A' tárnokmester a' fenemlitett királyi városoktól semmikor semmi némü kilenczedet, vagy tizedet ne vehessen (t. i. az előtte perlekedő felektől) ezeknek régi szokásaik szerint. Mert a tárnokmester bizonyos jövedelmet kap a' városoktól, azonkivül itéletlevelekért dijakat is.

27. Czikk

Kiktől követeltethessek a' kilenczed és tized?

A' többi városbeliektől t. i. fehérvári, esztergomi, 's a' tárnokmester előtt perlekedő más városokbóli felektől, és pedig az alperestől követeltethetik a' fenemlitett kilenczed és tized.

28. Czikk

Tárnokszék minden évben tartassék

A' városok elszegényülése és romlása szokott következni, hogy a' tárnokmester előtt eldöntendő ügyek sokszor hat, hét évekig is elhuzódnak; mert ez által felemésztetvén a' felek vagyona, mind maguk a' perlekedők, mind ezeknek női 's gyermekei a' legnagyobb szegénységre jutnak, a' mint ez magából kitűnik; azért az rendeltetett, hogy tárnokszék minden évben tartassék.

29. Czikk

A' felség elébe tett felviteli dijnak, az altárnok és városok küldöttei között leendő felosztásáról

A' városok közmegegyezésével rendeltetett, hogy akárki ügyét ezentul ő felségéhez felviszi, ezen felvitel a' városok régi szokása szerint megengedtessék.

Hogy pedig ármányos felvitelek, - részint a' költségek, részint az ügy elhalasztása végett elkerült ethessenek; a' felvivő fél akkor, midőn az itélet felvitelét kijelentette, a' tárnokszéken 20 ftot fizessen le, melly összeg az altárnok és a' városok küldöttei között egyenlően felosztassék, - és ha a' felvivő ezen összeget le nem fizetné, a' felvitel meg ne engedtessék, hanem az ügy elitéltnek tekintessék.

30. Czikk

Minekelőtte az átküldő levél kiadatik, az mindenkor a' tanács előtt felolvasandó

Rendeltetett továbbá, hogy a' tárnokszékre átküldendő ügyekbeni itéletlevelek az átküldés előtt addig ki ne adassanak, mig az egész ügy a' felek jelenlétében az egész tanács előtt annak jegyzője vagy más tanácsnok által nyilván fel nem olvastatik, melly ha hiányosnak látszanék kipótlandó, ne hogy a' perlekedő feleknek valamelly pont, vagy záradék miatt panaszra okuk legyen és e' végett a' tárnokszéken valami hiba keletkezzék.

31. Czikk

Tárnokszék tartásának helye Buda várának elvesztése után

Tárnokszék tartása iránt, milly időben és melly helyen tartassék, határoztatott, hogy Buda várának elvesztése után a' régi szokás szerint, addig mig Buda vára isten segélyével visszavételhetik, a' tárnokszék Posonyban tartassék.

32. Czikk

A' tárnokszék melly időben tartassék?

Mivel pedig a' felső megyebelieknek Szent György napja körül a' rosz út miatt igen nehéz utazni, azért a' tárnokszék tartása téli időben, és pedig Pál fordulásakor, minden évben, ha a' szükség úgy kivánná tartassék, a' tárnokmester által tett előleges kihirdetés után.

33. Czikk

Tárnokszéket országgyülés előtt is lehet tartani

Ha talán az előkijelelt tárnokszék határidejekor ő felsége országgyülést hirdetne, akkor a' költség és fáradság kiméletéből mindjárt az országgyülés megnyitására kitűzött napon az altárnok mester és a' városok küldöttei jöjjenek össze, még mielőtt az ország rendei egybegyültek volna, a' tárnokszéki tanácskozást azonnal megkezdjék.

34. Czikk

Követe által meg nem jelenő királyi város büntetése

A' meg nem jelenő követet, vagy ülnököt nem küldő város minden napért, mellyben elmarad, egyegy város három nehéz értékű markába büntettetik, melly összeg a' tárnokszék használatára forditandó - kivévén, ha az elmaradt város elmáradásának igaz okát adná.

35. Czikk

A' tárnokszék kihirdetésének és tartásának modoráról

A' tárnokszék kihirdetése iránt végeztetett, hogy a' tárnokmester, vagy altárnok a' tárnokszék tartásának határideje előtt hat héttel a' városokat tudósitsa. - A' tárnokmester küldőlevél modorban tulajdon pecsétje alatt viheti véghez ezen hirdetést. - Az altárnok pedig nem máskép, hanem a' nála levő főtárnok hites pecsétjével köteles teljesiteni ezen hirdetést.

36. Czikk

Mennyi határidő alatt kell a' pert - vagy is felvitelt - kivenni?

Határoztatott 's végeztetett továbbá, hogy ezentúl akármelly tárgyban ezen kir. városokbani ügyködők, vagy felvitellel élők, ha régi szokás szerint az itélethozás után hat hét alatt tárnoki tanácsot nyerne, ezt nem magának a' birónak, hanem az egész tanácsnak a parancs keltétől számitandó hat hét alatt kell előmutatni, mit ha elmulasztana; akkor azonnal a' parancs előmutatásától számitandó hat héti határidő elmultával az illyen felvitt ügy a' felvivő ellen itélt dologgá váljék, és azon ügy a' nyertes felkérésére a' biró és helybeli város hitesei által végrehajtassék.

37. Czikk

A' birság, vagy is büntetés, melly naptól vétetik

Az elősorolt törvényczikkeknek épségben hagyássa és sérthetetlenüli megtartása mellett a' törvényszék hirdetéséhez még az csatoltatik, hogy a' kihirdetés első napjától számitott nyolcz nap alatt, a' városok éltesb tanácsnokai megjelenjenek, 's az elrendelt büntetés a' tárnokszék megnyitása utáni nyolczadik naptól veszi kezdetét.

38. Czikk

A' büntetés mikénti megvételéről

A' büntetés megvételére nézve, az előre bocsátott mód szerint meg nem jelenő követek, vagy éltesb tanácsnokok, az elrendelt három n. e. markabeli tett megintés után letenni tartoznak, mellyet ha letenni vonakodnának, akkor szabadságában áll a' fő, vagy altárnoknak ezen büntetést a' meg nem jelenő város birtokából, minden perorvoslatok mellőztével önhatalommal kétszeresen követelni; melly végrehajtásról a' jelenlevő éltesb tanácsnokok a' végrehajtó levelet tulajdon pecsétjük alatt a' fő, vagy altárnoknak kiadni tartoznak. Ez illyen büntetések fele részben a' fő, vagy altárnokot, fele részben az éltesb tanácsnokokat illeti.

39. Czikk

A' tárnokszékről ő felségéhez felviendő per felvitelének és megvizsgálásának módjáról

És ezek azon czikkelyek, mellyeket fenemlitett városaink a' Tárnokszék hites jegyzőkönyvéből hiven összehasonlitott kivonatban megerősités végett elejbénk terjesztettek. Mellyekhez mi fejedelmi hatalmunknál fogva 'sat. hozzá csatolni rendeltük: hogy ámbár 1405-ik évben felséges Zsigmond király 3. rendelvényének 11. czikkében határoztatott: hogy ha a' panaszosok mind ön biráik, 's eskütt polgáraik, mind a' tárnokszékitéletével megelégedve nem volnának, akkor az illyetén ügyeiket a' királyi felséghez a' szokott módon felvihetik, mellyekben a' királyi felség törvényt és igazságot szolgáltasson ügy, mint azt a' törvény rendje kivánandja. - Ez pedig a' fen beigtatott Ulászló király kiváltság levelében kimondadott, hogy e' szerint a' királyi felség eleibe fel vitt ügy, nem a' főtörvényszékünk itélőmesterei, hanem az ország más, jóságáról, tekintélyéről, és jó hiréről ő felségétől kiküldött jeles egyének által - és nem a' nemesi törvényszék régi szokása és gyakorlata szerint - mivel ezek egyenesen ezen városok biráskodásaikkal ellenkeznek - megvizsgáltathassanak és tökéletesen bevégeztethessenek. Mégis hogy ezen czikkre nézve, valami kétkedés ne támadjon, és az ország alkotmányától jobban eltávozunk, 's egyszersmind hogy a' városok határozatait, és dicsérendő régi szokásait előmozditsuk, rendeltük, hogy az illyen ő felsége elébe tett felvitel a' királyi személyes jelenlétünk akkori helytartója által, - az ollyan jeles férfiak jelenlétében, kik ezen törvényeket és szokásokat tudják, - és valamint maga a' tárnokmester azon városokat jogaiban és hosszasb gyakorlat által bévett dicsérendő szokásaiban megtartani köteleztetnek, - azok tartalma szerint döntessék el az ügy.

40. Czikk

Az eljárás modora, ha a' polgárok a' törvénykezésből visszaküldetnének

Azonkivül Zsigmondnak az előbb felhozott királyi rendelvényében foglaltatik: hogy ha maguk a' birák és városok hites polgárai, vagy más az előbb megjegyzett módon törvény-, és igazságszolgáltatás végett kiküldött hivatalnokok, vagy birák valamelly parancs előmutatásával gátoltatnának, akkor az illyetén biráink és hites polgáraink 'sat. a' biráskodásra tárnoki hatalommal szoritassanak és kényszeritessenek. Azért ezen rendelvényt megerősitvén, határoztuk: hogy ezentúl királyi városaink parancsot egyedül csak a' tárnokmestertől, nem pedig az ország rendes biráitól hozhassanak (e' részben a' városok törvényei, határozatai és szokásai épségben tartatván). - Továbbá különbféle és némellykor ellenkező, és a' királyi városok jogait, szabadságait és szokásait sértő, magára a' fenforgó ügyre nézve pedig káros parancsok által a' biráskodás rendje - mint ez előtt gyakran történt - meg ne zavartassék; úgy szintén ha valaki idéző parancs által a' királyi tábla eleibe szólitatnék: mielőtt ügye az előbb érintett úton tárgyaltatott volna, ne hogy joga 's igazsága elhamarkodás által csorbát szenvedjen, az illy idéző parancs tekintetbe nem vétetvén, neki az Isten és az ő igazsága szerint az általunk előadott úton szolgáltassék ki a' törvény.

41. Czikk

Hogy az ország rendes birái a' felvitetni nem szokott ügyekben a' városokat az ügy átküldésére parancsaikkal kényszeriteni ne merészeljék

Végtére, mivel a' felviteleket illetőleg, a' mennyiben ezek királyi városoknál helye van, a' fölebbi rendelvények által meghatároztatnak: nevezetesen pedig a' büntényi ügyekbeni felvitelek megengedését az ország törvényei tiltanák: azért rendeltük, hogy ezután senki rendes biráink közül a' városokat parancsaikkal kényszeriteni ne merészelje azon ügyeknek felvitelére, mellyek a' helybeli határozatok és városi kiváltságok ellenére felvitetni nem szoktak.