Szolgabíró

Kezdetben a királyi serviensek választott bírája majd a kialakuló nemesi vármegye választott tisztviselője Az 1290:5.tc. alapján megyénként négy szolgabírót kellett választani. Kötelező tisztség volt, a módosabb nemeseknek a megbízást el kellett fogadni. A 15. századtól kezdve nagyobb megyékben alszolgabírákat is választottak. A szolgabíró szerepet játszott a területi igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban egyaránt. Ő állt a megye területi alegysége, a korabeli járás élén. A 18. századra járásonként kisebb értékű polgári perekben és kihágások esetén önálló fórumként döntött. Az 1870:42. tc. után választott, a főszolgabíró mellé beosztott külső járási tisztviselő lett. A tisztség 1950-ben szűnt meg.