Erdély, Horvát-Szlavónország, a kiváltságos területek mellett a 14-15. században a városok, majd a 16. századtól a vármegyék és a céhek statútumalkotási joga. (A 15-16. században az országgyűlés által alkotott törvényeket is statútum névvel illették. A statútum magyar neve eredetileg helyhatósági szabály, majd az 1870:62. tc-kel bevezetett szóhasználat szerint helyhatósági szabályrendelet.)
1848 előtti jogunkban helyhatósági szabályok voltak a megyék, a szabad kerületek és a szabad királyi városok által alkotott szabályok, de statutáris jog volt a municípiumoknál magasabb fokú testületek jogalkotása is, így a székelyeké, a szászoké, és az ország kapcsolt részeié. Az erdélyi és a magyar törvényhatóságok jogszabályait gyűjtötte össze és adta közre az 1800-as évek végén négy kötetben Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen „Corpus Statutorum Hungariae Municipalium” címmel.
Buda pecsétje 1 Buda pecsétje 2
A Budai jogkönyv