Osztrák minta a szövetkezeti jogban

Mintának az 1873-as osztrák törvényt tekintették és a részvénytársaságokra vonatkozó szabályokat egyszerűen kiterjesztették rá, annak ellenére, hogy a két társasági forma egymástól jelentősen eltérő természetű. A jogalkotói szándék arra irányult, hogy a szövetkezet is ugyanolyan jogokkal bírjon, mint a többi kereskedelmi társaság és így versenyképes legyen. A gyakorlatban ezért sok problémát okozott a rengeteg utalás és joghézag. Mivel a részvénytársaságon kívül a szövetkezet volt az egyetlen nagyobb méretű kereskedelmi társaság, sok esetben a vállalkozók csak imitálták, hogy üzletük mögött nemesebb közérdek állana. Ily módon rengeteg visszaélés történt, ami sokat ártott a szövetkezeti mozgalom jóhírének.

Az európai – és ezen belül a magyar – szövetkezetekre legközvetlenebb hatást gyakorló német és osztrák fogyasztási szövetkezeti mozgalom jellegzetes fejlődési útja tehát a "fogyasztási egyletektől" a szövetkezeti szövetségek és nagy bevásárlóközpontok létrehozásáig vezetett.