Olmützi (oktrojált)alkotmány (1849)

(1849. március 4.)

I. FEJEZET

A birodalomról

1. § Az ausztriai császárság következő koronatartományokból áll:

Az Enns feletti s alatti ausztriai főherczegség-, salzburgi herczegség-, steyer herczegség-, illyriai királyságból, mely a karinthiai s, krajnai herczegség-, görczi és gradiskai herczegségi grófság-, istriai őrgrófság s Trieszt városából és ennek kerületéből áll; - a tyroli és vorarlsbergi herczegségi grófság, csehországi királyság-, morva őrgrófság-, felső és alsó sziléziai herczegség-; galicziai és, lodomeri királyságokból, az auschivitzi és zatori herczegségek-, s krakkói nagyherczegség-, a bukovinai herczegség, dalmát-, horvát-, s tótországi királyságokból, a horvát tengermellék-, Fiume városa - s a hozzá tartozó kerület, a magyarországi királyság, erdélyi nagyherczegségből, benne foglalva a Szászföldet és az ismét bekebelezett Kraszna, Középszolnok és Zarándmegyeket, Kővár vidékét s Zilah városát, a határőrvidékek és a lombárd-velenczei királyságból.

2. § Ezen koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát.

3. § Bécs a császárság fővárosa s a birodalmi hatalom székhelye.

4. § Az egyes koronatartományoknak önállásuk biztosittatik azon korlátokon belül, melyeket ezen birodalmi alkotmány megállapit.

5. § Minden népfaj egyenjogu, s minden népfajnak sérthetlen joga van nemzetisége és nyelve fenntartása és müvelésére.

6. § A birodalom és egyes koronatartományok határait csak törvény által szabad megváltoztatni.

7. § Az egész birodalom egy vám- és kereskedelmi terület. Közbenső vámok semmi czim alatt nem hozathatnak be, s hol ilyenek a birodalom egyes részei közt jelenleg fennállanak, ezek, mihelyt lehetséges, megszüntetendők. Egyes helyek vagy területrészeknek a vámvidékből ki - és idegen területeknek abba bekeblezése a birodalmi hatalomnak tartatik fenn.

8. § A császárság s egyes koronatartományok czimerei és szinei meghagyatnák.

II. FEJEZET

A császárról

9. § A birodalom és minden egyes tartomány koronája a pragmatica sanctio és az ausztriai háziszabály szerint örökös a habsburg-lotharingiai házban.

10. § A házi törvények határozatai a trónörökös nagykorusága továbbá a gyámság vagy regensség megállapitása iránt érvényükben megmaradnak.

11. § A császár eddigi czimébe felveszi még a krakkó nagyherczeg s bukovinai herczeg czimét is.

12. § A császár mint ausztriai császár megkoronáztatik. Eziránt külön szabály fog részletesen rendelkezni.

13. § A császár koronáztatásakor megesküszik az alkotmányra, mely eskü utódai által a koronázáskor, valamint a regens által regensségébe léptekor letétetik.

14. § A császár szent, sérthetetlen és nem felelős.

15. § A császár gyakorolja a főparancsnokságot az öszszes fegyveres erő fölött vagy személyesen vagy hadvezérei által.

16. § A császár határoz béke és had fölött.

17. § A császár fogad és küld követeket, és köt idegen hatalmakkal szerződéseket.

Oly szerződések feletti határozatokra, melyekből a birodalomra uj terhek hárulnak, a birodalmi országgyülésnek beleegyezése szükséges.

18. § A császár hirdeti ki a törvényeket s bocsátja ki az illető rendeleteket.

Minden rendeletre felelős miniszter ellenjegyzése szükséges.

19. § A császár nevezi ki és bocsátja el a ministereket, ő tölti be a hivatalokat a status-szolgálat minden ágaiban, ő osztja a nemességet, rendjeleket és kitüntetéseket.

20. § Az egész birodalomban a császár nevében szolgáltatik ki az igazság.

21. § A császárt illeti a megkegyelmezés, a büntetésenyhités és amnestia-adás joga, a miniszterekre nézve hozott külön rendeletek fenntartásával.

22. § A pénzverésjog a császár nevében gyakoroltatik.

III. FEJEZET

A birodalmi polgárjogról

23. § A birodalom minden népeire nézve csak egy átalános ausztriai birodalmi polgárjog létezik. Birodalmi törvény határozandja meg, mily feltételek alatt szereztetik meg, gyakoroltatik és vesztetik el az ausztriai birodalmi polgárjog.

24. § Egy koronatartományban sem lehet az ahhoz tartozók és más valamely koronatartományhoz tartozók közt semmiféle különbség a polgári vagy fenyitő jog, a jogi eljárás vagy a közterhek felosztásában.

Minden ausztriai koronatartomány törvényszékeinek jogszerü itéletei minden olyanokban egyenlően érvényesek és végrehajthatók.

25. § A személy szabad költözhetése a birodalmi határokon belől semmi korlátozásnak nincs alávetve. A kivándorlási szabadság az álladalom részéről csak a honvédelmi kötelezettség által korlátoltatik.

26. § Mindennemü személyrabság, minden jobbágyi vagy tartozósági kötelék örökre eltöröltetik. Az ausztriai földre vagy valamely ausztriai hajóralépés minden rabszolgát szabaddá tesz.

27. § Minden ausztriai birodalmi polgárok törvény előtt egyenlők s egyenlő személyes biróság alatt állanak.

28. § A közhivatalok és státusszolgálatokra minden arra képességgel birók eljuttatnak.

29. § A tulajdon a birodalom oltalma alatt áll; az csak a közjó tekintetéből törvényszerinti kárpótlás mellett korlátozható vagy elvehető.

30. § Minden ausztriai álladalmi polgár a birodalom minden részeiben mindennemü fekvő vagyont szerezhet, valamint minden törvényesen megengedett keresetágat gyakorolhat.

31. § A vagyon átszállithatása a birodalom határain belül semmi korlátozásnak nincsen alávetve. A külföldre kiviendő vagyontól kiviteli dijak csak a viszonosság alkalmazásában levonhatók.

32. § Minden a jobbágyi kötelezettségből vagy a felosztott tulajdon cziméből fekvő vagyont terhelő tartozás vagy szolgálat megváltható, és jövőre a tulajdon elosztásánál semmi fekvőbirtok megválthatlan szolgálattal nem terheltethetik.

IV. FEJEZET

A községről

33. § A községnek alapjogokul biztosittatnak: a) képviselőinek megválasztása; b) uj tagoknak felvétele a község körébe; c) ügyeinek önálló kezelése; d) háztartása eredményeinek nyilvánitása s szabálykint; e) képviselői tárgyalásainak nyilvánossága. A községek ezen alapjogainak bővebb meghatározása s különösen valamely község körébe elvétel iránti feltételek a községi törvényekben foglaltatnak.

34. § Környéki és kerületi községeknek közös belügyeik elintézése végetti elrendezését külön törvény fogja meghatározni.

V. FEJEZET

A tartományi ügyekről

35. § Tartományi ügyeknek jelentetnek ki:

I. minden intézkedések, tekintve 1. a tartományi földmüvelést, 2. a tartományi erővel létrehozandó középitkezéseket, 3. a tartomány jótékony intézeteit, 4. a tartomány költségvetési tervét és számadását, a) mind a tartományi érték kezeléséből eredő bevételek, a tartományi czélokrai adóztatás és a tartományi hitel használata, mind b) a tartományi rendes és rendkivüli kiadásokra nézve.

II. A részletesb rendeletek a birodalmi törvények határain belül: 1. községi ügyek; 2. az egyház és iskolaügyek; 3. az előfogatszolgáltatás és a hadsereg élelmezése és szállásozása tárgyában; végre

III. azon tárgyak iránti intézkedések, melyek birodalmi törvények által a tartományi hatalom hatáskörébe utasittatnak.

VI. FEJEZET

A birodalmi ügyekről

36. § Birodalmi ügyeknek jelentetnek ki: a) az uralkodó császári házat és a korona jogait illető minden ügyek; b) a birodalom és minden érdekeinek népjogi képviselete, különösen idegen álladalmakkali szerződések kötése; c) az álladalomnak viszonyai az egyházhoz; d) a felsőbb közoktatási ügy; e) az összes haderő a szárazon és tengeren; f) a birodalmi háztartás, beleértve a korona javait s a birodalom jószágait, melyek alatt az eddig álladalom, kamara vagy fiscus javai nevezeteivel jelölt vagyon értetik; a birodalmi bányák, birodalmi egyedáruságok, birodalmi hitel és a birodalom czéljaira, szolgáló minden adók és dijak; g) minden ipar és kereskedelmi ügyek, beleértve a hajózást, vámokat és bankokat, a pénzverést és bányászatot, és a mérték- és sulyszabályozást; h) a birodalom vizi- és szárazutak, vasutak, pósta és telegraphok általi közlekedései, általában minden birodalmi épitmények; i) a birodalom belbátorságának fenntartását illető minden intézkedések s rendszabályok; végre k) minden ügyek, melyek a birodalmi alkotmány vagy a birodalmi törvények által tartományi ügyeknek ki nem jelentetnek.

VII. FEJEZET

A törvényhozó hatalomról

37. § A törvényhozó hatalom a birodalmi ügyekre nézve a császár által a birodalmi országgyüléssel együtt, a tartományi ügyekre nézve pedig a császár által a tartománygyülésekkel együtt gyakoroltatik.

VIII. FEJEZET

A birodalmi gyülésről

38. § A közönséges ausztriai birodalmi gyülés két házból álland, ugymint a fölső és alsó házból s a császár által évenkint tavasszal hivatik egybe.

39. § A birodalmi gyülés Bécsben gyül össze, de a császár által más helyre is hivathatik.

40. § A felsőház oly követek által képeztetik, kik minden tartomány számára annak tartományi gyülése által választatnak.

41. § A felsőházi követek száma az alsóház alkotmányszerü számának felét teszi. Ezen szám felosztása a választási törvény által akképen határoztatik meg, hogy minden koronatartomány tartományi gyülésének két tagját, küldendi követekül, s a hátralevő szám a népésséghez aránylag osztatik fel minden koronatartományok közt.

42. § Minden koronatartományból a birodalmi országgyülésre küldött mindkét tartománygyülési tagtól megkivántatik, hogy a politikai és polgári jogok teljes élvezetében, legalább öt év óta ausztriai álladalmi polgárok és legalább 40 évesek legyenek.

A felsőház többi tagjai a tartományi gyülések által csak azon birodalmi polgárok közül választhatók, kik az emlitett általános személyes tulajdonságokkal birnak, s a birodalomban legalább 500 pfrtnyi közvetlen adót fizetnek.

Azon koronatartományokban, hol az oly birodalmi polgárok száma, kik ötszáz pfrtnyi közvetlen adót fizetnek, nem éri el az egytől hatezer lélekre eső arányt, az a koronatartománynak adózás tekintetében legközelebb következő birodalmi polgárai által ezen arányig pótóltatik ki.

43. § Az alsóház közvetlen népválasztás által képeztetik. Választó-képességgel bir minden ausztriai birodalmi polgár, ki a polgári és politikai jogok teljes élvezetében van és ki vagy a választótörvény által határozott évi mennyiséget közvetlen adóul fizet, vagy közvetlen adó fizetése nélkül személyes tulajdonságánál fogva valamely ausztriai koronatartomány községében activ választójoggal bir.

44. § A választások az alsóház számára kerületek szerint és azon helyeken történnek, melyeket a választási törvény meghatározand; ugyanaz határozandja meg a követék számát a népesség aranyában. Ezen szám oly módon meghatározandó, hogy minden százezer lélekre legalább egy követ essék. A választási törvény az előbbi §-ban emlitett közvetlen adóbeli évi mennyiséget minden koronatartományban annak sajátságos viszonyaira figyelmezve határozandja meg, ebben azt tüzvén ki alapelvül, hogy az a vidékre és 10,000 lakosú városokra nézve öt pfrtnál, 10,000 lakosnál népesebb városokra nézve pedig 10 pfrtnál kevesebbet ne tegyen, de 20 pfrtnál többre semmi esetre se határoztassék.

45. § Hogy valaki az alsóházba megválasztathassék, szükséges, hogy maga is választó, a polgári és politikai jogok teljes élvezetében, legalább öt év óta ausztriai álladalmi polgár s legalább 30 éves legyen.

46. § Minden szavazás a felső- és alsóházbani választásoknál szóbeli és nyilvános.

47. § Azon választottaknak, kik közhivatalt viselnek a távozási engedelem nem tagadtathatik meg.

48. § Ha a birodalmi országgyülés valamely tagja fizetéses álladalmi hivatalt fogad el, uj választás alá köteles magát vetni.

49. § A felsőház tagjai tiz, az alsóház tagjai öt egymásután következő évi időre választatnak. Követségök lefolyása után ismét megválaszthatók.

50. § A felsőház tagjai nem kapnak kárpótlást; az alsóháziak minden ülés-szakért kárpótlási összeget nyernek.

51. § Senki sem lehet egy időben a felső- és alsóház tagja.

52. § A birodalmi gyülés minden tagja abba beléptekor esküt tesz le a császárnak és az alkotmányra.

53. § A követeknek nem szabad utasitásokat elfogadni s szavazatjogukat, csak személyesen gyakorolhatják.

54. § A birodalmi gyülés mindegyik házának joga van tagjainak megbizó leveleit megbirálni és azok befogadása felett határozni.

55. § Mindegyik ház általános: szótöbbséggel választja elnökét és alelnökeit az ülésszak idejére.

56. § Egyik ház sem hozhat végzést, ha tagjai, alkotmányszerü számának többsége nincsen egybegyülve.

57. § Titkos szavazásnak - a történendő választások kivételével - egyik házban sincsen helye.

58. § Végzés csak absolut szótöbbség által hozattathatik. Egyenlő szavazatok esetében, a tárgyalásba vett inditvány félrevetettnek tekintendő.

59. § A birodalmi gyülés ülései nyilvánosak. De mindegyik háznak joga van, az elnök vagy legalább tiz tag által tett inditványra, bizodalmasüléseket tartani.

60. § Csak birodalmi gyűlési tagok hozathatnak be kérleveleket azon házba, melyhez tartoznak.

61. § Küldöttségek a birodalmi gyülésbe nem bocsáttathatnak.

62. § A birodalmi gyülés egy tagját sem lehet a gyülésen kivül az ülésekbeni nyilatkozatai miatt számadásra vagy törvényes kereset alá vonni.

63. § A birodalmi gyülés tagját, mig az egybe van gyülve, csupán a háznak, melyhez tartozik, helybenhagyásával lehet befogni vagy perbe idézni a tettenkapatás kivételével.

64. § Mindegyik ház maga határozza meg ügyszabályzatát az ezen alkotmány által meghatározott elveken belül. A felső és alsóháznak egymáshozi ügykezelési viszonyai a két ház közti egyezkedés által szabályoztatnak.

65. § A császárnak, valamint a két ház mindegyikének joga van törvényeket inditványozni.

66. § A császárnak és a birodalmi gyülés mindkét házának megegyezése minden törvényhez megkivántatik. Oly törvények hozása iránti inditványok, melyek a két házak egyike vagy a császár által félrevettettek, ugyanazon ülésszakban újra nem terjesztethetnek elő.

67. § A birodalmi gyülést részvét illeti azon ügyek feletti törvényhozásban, melyek ezen birodalmi alkotmányban birodalmi ügyekül jeleltettek ki.

68. § A birodalmi ügyek feletti törvényhozásban minden koronatartományok követei részt vesznek. Ezen közös részvétnek helye van a polgári jog, fenyitő jog, törvényszéki szerkezet és törvényszéki eljárás feletti törvényhozásra nézve is.

Amennyire azonban Magyarország, Erdély-, Horvát- és Tótországban a Horvát-tengermellék és Fiuméval együtt a törvényhozás most előadott ágaira nézve, sajátságos, a többi koronatartományokéitól különböző törvényes szabályok és intézkedések léteznek, a törvényhozás ezen részére nézve, az előbb nevezett koronatartományok tartományi gyüléseinek hatásköre fennhagyatik.

Azonban ezen koronatartományok tartományi gyüléseinek feladata lesz, az eddigi törvényhozást az emlitett ágakban vizsgálat alá vetni, miszerint a törvényhozás óhajtható összhangzása a birodalom minden részeiben mielőbb eszközöltethessék.

Mig ez megtörténnék, azon koronatartomány követei, melyben a többi koronatartományokétól különböző törvényhozás áll fenn a nevezett ágakban, a birodalmi gyülésnek efeletti tárgyalásaiban részt nem vesznek.

69. § A császár halasztja el és zárja be a birodalmi gyülést, s bármikor megrendelheti az egész birodalmi gyülésnek, vagy valamelyik házának szétoszlását.

Ha a birodalmi gyülés elhalasztatik, vagy csak egyik háza is szétoszlatik, az ülések mindkét házban azonnal felfüggesztendők.

A birodalmi gyülés uj összehivásának, szétoszlatása esetében, utána három hónap alatt be kell következnie.

IX. FEJEZET

A tartományi alkotmányok és tartományi gyülésekről

70. § Az 1. §-ban megnevezett tartományok azon ügyekben, melyeket birodalmi alkotmány, vagy birodalmi törvények tartományi ügyeknek jelölnek ki, a tartományi gyülések által képviseltetnek.

71. § A magyarországi királyság alkotmánya annyiban tartatik fen, hogy azon szabályok, melyek ezen birodalmi alkotmánynyal nincsenek összhangzásban, erejüket elvesztik, és hogy minden nemzetiségek s a tartományban divatozó nyelvek egyenjogusága a nyilvános és polgári élet minden viszonyaiban czélszerü intézmények által biztosittatik. Különös szabály rendezendi ezen viszonyokat.

72. § A szerb vajdaságnak oly intézkedések biztosittatnak, melyek egyházi közösségök és nemzetiségök fentartására régibb szabadságleveleken és császári a legujabb korbeli nyilatkozatokon alapulnak.

A vajdaságnak más valamely koronatartománynyali egyesitése annak követei meghallgatása után külön intézkedés által fog meghatároztatni.

73. § A horvát- és tótországi királyságokban a hozzá tartozó tengermellék, továbbá Fiume városa és a hozzá tartozó területtel egyetemben, ezen tartományoknak sajátságos intézményeik a birodalommal ezen birodalmi alkotmány által szabályozott összeköttetésén belül, azoknak a magyarországi királyságtól teljes függetlenségében fentartatnak. Dalmatia követei fognak ezen királyságok tartományi gyülésével a birodalmi végrehajtó hatalom közbenjárása mellett a csatlakozás és annak feltételei iránt tanácskozni s az eredményt a császár sanctiója alá terjeszteni.

74. § Az erdélyi nagyfejedelemség belszerkezete és alkotmánya, a magyarországi királyságtóli teljes függetlenség, s a tartományban lakó minden nemzetek egyenjogusága alapján, ezen birodalmi alkotmánynyal összhangzólag uj tartományi szabály által fog rendeztetni.

A szász nemzet jogai ezen birodalmi alkotmányon belül fentartatnak.

75. § A birodalom integritása védelmére fenálló intézménye a határőrvidéknek katonai organisatiójában fentartatik és mint a birodalmi hadsereg kiegészitő része a végrehajtó birodalmi hatalomnak marad alárendelve. Külön szabály a határőrvidéki lakosoknak birtokviszonyaira nézve ugyanazon könnyebbitéseket biztositandja, melyekben egyéb tartományok lakosai részesültek.

76. § Külön szabály rendezendi a lombárd-velenczei királyság alkotmányát és ezen koronatartománynak a birodalomhozi viszonyát.

77. § Minden egyéb koronatartományok saját tartományi alkotmányokat nyernek. A rendi alkotmányok megszüntetnek.

78. § A tartományi gyülések összeszerkesztése minden tartományi érdekek figyelembevételével történendik. A követek azokba közvetlen választás által hivatnak.

79. § A tartományi képviselet hatásköréhez tartozó jogokat vagy maguk a tartományi gyülések, vagy az általuk választott tartományi bizottmányok gyakorlandják.

80. § Mindegyik tartományi gyülésnek biztosittatik azon jog, miszerint a tartományi ügyek feletti törvényhozásban részt vehessen, törvényeket inditványozhasson, valamint azon jog, miszerint a tartományi törvények végrehajtása fölött őrködhessék. A császár és a tartományi gyülés megegyezése minden tartományi törvényre megkivántatik.

81. § A tartományi alkotmányok módositásai azon tartományi gyülésekben, melyek először fognak egybehivatni, a törvényhozás rendes utján inditványoztathatnak. A következő tartományi gyüléseken ily módositások feletti határozatra a követek legalább három negyedének jelenléte, és a jelenlevők legalább két harmadának beleegyezése leend szükséges.

82. § A részletesb határozatokat a tartományi gyülések és tartományi bizottmányok alakitása és hatásköre felett, ezen tartományok tartományi alkotmányai és választási törvényei határozandják meg.

83. § A birodalmat képező minden egyes koronatartományok alkotmányai az 1849. év folyamában lépendenek életbe és az első ausztriai általános birodalmi gyülés elébe kell terjesztetniök, mely azok behozatala után tüstént egybe fog hivatni.

X. FEJEZET

A végrehajtó hatalomról

84. § A végrehajtó hatalom az egész birodalomban és minden koronatartományokban egy és oszthatlan. Az kizárólag a császárt illeti, ki azt felelős ministerek és ezeknek alárendelt hivatalnokok által gyakorolja.

85. § Ha a végrehajtó hatalom egy része valamely testületre vagy bárkire átruháztatik, ez csak visszavonhatólag történhetik, és a korona mindig fel van jogositva a végrehajtó hatalom átruházott részének gyakorlata felett máskép rendelkezhetni.

86. § A tartományi törvények végrehajtása és kezelése, valamint a tartományi bizottmányok által alkotmányos hatáskörükön belül hozott végzések kivitele a végrehajtó hatalmat illeti.

87. § Ha a birodalmi vagy tartományi gyülés nincs egybegyülve, és sürgetős, a törvényekben előre nem látott rendszabályok szükségesek, melyeknek halasztása a birodalomra vagy koronatartományra nézve veszélylyel járna: a császár fel van jogositva a szükséges intézkedéseket a ministerium felelőssége mellett, ideiglenes törvényerővel megtenni, de azon kötelezettséggel, hogy aziránt a birodalmi vagy illetőleg tartományi gyülésnek az okokat és eredményeket előterjeszsze.

88. § A ministerek a birodalomban és az egyes koronatartományokban vezetik a közigazgatást, kiadják az illető rendeleteket és őrködnek a birodalmi és tartományi törvények kezelése fölött.

89. § A ministereket illeti, felelősségök mellett, azon ügyekben, melyek a községek vagy tartományi gyülések s azok organumainak önálló rendelkezésére bizattak, a törvényekkel s közjóval ellenkező, közigazgatási rendszabályok végrehajtását felfüggeszteni vagy megtiltani.

90. § A ministereknek joga van a birodalmi gyülésen megjelenni és bármikor szólani; bizonyos tárgyalásokon magukat kiküldött biztosok által is képviseltethetik.

A birodalmi gyülés szavazásaiban részt csak akkor vesznek, ha annak tagjai.

91. § A ministerek felelőssége, az ellenöki törvényszéki eljárás, valamint elitéltetésük esetében megbüntetésök iránt különös törvény fog rendelkezni.

92. § Az egyes koronatartományok számára a császár helytartókat nevez, kik mint a végrehajtó hatalomnak organumai, a birodalmi s tartományi törvények kezelése fölötti őrködésre, és a belügyeknek hivatalos területök körébeni vezetésére hivatvák és kötelesek.

93. § A helytartóknak joga van a tartományi gyülésekben személyesen, vagy kiküldött biztosaik által megjelenni és bármikor szólani. A tartományi gyülés szavazásaiban csak akkor vesznek részt, ha annak tagjai.

94. § A helytartók hivataloskodásukban felelősek az iránt, hogy a birodalmi és az illető tartományi törvények pontosan megtartassanak és kezeltessenek.

95. § A végrehajtó birodalmi hatalom a helytartókat s az egyes koronatartományok minden hatóságait a birodalmi ügyek elintézésével is megbízhatja, vagy azokat a birodalom minden részeiben más organumok által kezeltetheti.

XI. FEJEZET

A birodalmi tanácsról

96. § A korona s végrehajtó birodalmi hatalom mellé birodalmi tanács fog felállittatni, melynek hivatása lesz tanácsoló befolyást gyakorolni mindazon ügyekre, melyek iránt a végrehajtó hatalom tőle véleményt kér.

97. § A birodalmi tanács tagjai a császár által neveztetnek ki, ezek kinevezésében a birodalom különböző részeire lehető tekintettel kell lenni.

98. § Külön törvény szabályozandja a birodalmi tanács rendezését és hatáskörét.

XII. FEJEZET

A birói hatalomról

99. § A birói hatalom önállólag gyakoroltatik a törvényszékek által.

100. § Minden biróság az álladalomból ered. Jövőben semmiféle uritörvényszékek nem létezhetnek.

101. § Az álladalom által kinevezett bármely birói végképi behelyeztetése után birói itéleten kivül nem szabad hivatalából ideiglenesen elmozditani vagy elbocsátani, sem saját kérelme nélkül más szolgálati helyre áthelyezni, vagy nyugalmazni.

Ezen utóbbi határozat azonban nem alkalmazható oly nyugalmazásokra, melyek bekövetkezett szolgálati tehetlenség miatt a törvény rendeleténél fogva történnék, valamint a birói személyzetbeni azon változásokra sem, melyek a törvényszékek rendezésébeni módositások által lesznek szükségesekké.

102. § Igazságszolgáltatás és közigazgatás elválnak, és egymástól függetlenek lesznek. A közigazgatási és törvényszéki hatóságok közti illetőségi összeütközések felett a törvény által meghatározandó hatóság fog itélni.

103. § A törvényszéki eljárás rendesen nyilvános és szóbeli leend.

A nyilvánosság alóli kivételeket a rend és erkölcsiség érdekében a törvény fogja meghatározni. Büntetőügyekben vádló eljárásnak lesz helye, esküdtszékek itélendnek minden súlyos büntényekben, melyeket a törvény részletesben jelölend ki, valamint politikai és sajtóvétségekben is.

104. § Az emlitett általános elvek keresztülvitele, melyek szerint jövőben az igazság kiszolgáltatás elintéztetni, és a birói hivatal gyakoroltatni fog, valamint azoknak az egyes koronatartományokba, ezek sajátságos viszonyai figyelembe vételéveli behozatala, különös birodalmi és illetőleg (68) tartományi törvényeknek tartatik fen.

105. § A házitörvények határozatai a császári háztagjainak törvényszéke iránt fenmaradnak.

XIII. FEJEZET

A birodalmi törvényszékről

106. § Egy legfelsőbb birodalmi törvényszék fog felállittatni, mely hivatalánál fogva, vagy előterjesztett panaszra következő esetekben fog müködni:

I. Mint választott törvényszék azon vitatkozási kérdésekben, melyek a birodalom és egyes koronatartományok közt, vagy csupán egyes koronatartományok közt felmerülnek, a mennyiben a tárgy a birodalmi törvényhozó hatalom köréhez nem tartozik.

II. Mint legfelsőbb feljebbviteli biróság: a politikai jogok megsértésénél.

III. Mint nyomozó és legfelsőbb itélő hatóság: a) a ministerek és helytartók elleni vádaknál; továbbá: b) a monarchia vagy regens elleni összeesküvések- s merényleteknél és felségsértés és honárulás eseteinél.

107. § A birodalmi törvényszéknek székhelye, Bécsben van, és különös törvény által fog meghatároztatni, miképen történjék a birák kinevezése az egyes koronatartományok tekintetében, mily nagy legyen azoknak száma, és minő legyen a törvényszék eljárása.

XIV. FEJEZET

A birodalmi háztartásról

108. § Minden birodalmi és tartományi czélokra szolgáló adók és dijak törvények által határoztatnak meg.

109. § A birodalom minden bevételei és kiadásai évenkint egy a törvény által meghatározandó költségvetési tervben kimutatandók. A terv netaláni tulhágásai a birodalmi gyülés utólagos elismerésének aláterjesztendők.

110. § Az álladalmi adósságért a birodalom kezeskedik.

111. § Minden évi birodalmi háztartás feletti általános számadás az álladalmi adósság áttekintésével együtt a legfelsőbb számvevőhivatal által a birodalmi gyülés elibe terjesztetik.

112. § Különös törvény határozandja meg a legfelsőbb számvevőhivatal elrendezését és illetőségét.

XV. FEJEZET

A fegyveres erőről

113. § A fegyveres erő hivatása a birodalmat külső ellenségek ellen védeni, és belül a rend fentartását és a törvények végrehajtását biztositani.

114. § Ben a fegyveres erő ezen czélokra csak a polgári hatóságok felhivására és a törvényesen meghatározott esetekben és formák alatt léphet fel.

115. § A fegyveres erő lényegesen engedelmeskedő. Annak semmi része sem tarthat közös tanácskozásokat.

116. § A törvény határozandja meg a szárazi és tengeri szolgálatra tartozó általános honvédelmi kötelesség terjedelmét és módját.

117. § A hadsereg katonai törvényhatóság és katonai törvény alatt áll. A fegyelmi szabályok a szárazi és tengeri haderő részére teljes erőben megmaradnak.

118. § A hadsereg esküje a birodalmi alkotmányra felvétetik a zászlóeskübe.

119. § A nemzetőrség elrendezése különös törvény által fog szabályoztatni.

XVI. FEJEZET

Általános rendeletek

120. § Mig az ezen birodalmi alkotmány által feltételezett organicus törvények alkotmányos uton létre jövendenek, addig a megfelelő intézkedések rendeleti uton fognak kiadatni.

121. § Mig az uj törvények és rendeletek életbe nem lépnek, a fenállók erejökben fentartatnak.

A fenálló adók és dijak tovább is beszedetnek, mig uj törvények eltérőleg nem rendelkeznek, és alkalmazásba nem jönnek.

122. § A hatóságok az őket illető uj organicus törvények és rendeletek kiviteléig erejökben megmaradnak.

123. § Ezen birodalmi, alkotmány módositásai az első birodalmi gyülésen a törvényhozásnak szokott utján inditványoztathatnak. A következő birodalmi gyülésekben ily módositások feletti végzésre mindkét házban az összes tagok legalább három negyedének jelenléte és a jelenlevők legalább két harmadának beleegyezése szükséges.

Kelt Olmütz királyi fővárosunkban márczius negyedikén az üdvnek ezer nyolczszáz negyven kilenczedik, országlásunk első évében.