Októberi diploma (1860)

Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyar- és Csehország királya, Lombardia és Velencze, Galiczia, Lodoméria és Illyria királya, Ausztria főherczege stb., ezennel tudtul adjuk mindeneknek, a kiket illet:

Miután a Mi dicső emlékezetü elődeink bölcs gondoskodással törekedtek vala a mi Felséges Házunkban az örökösödésnek egy bizonyos rendjét megállapitani, ennek folytán boldog emlékezetü VI. Károly császár Ő cs. k. Felsége által 1713. ápril 19-ik napján véglegesen és változhatatlanul megszabott örökösödési rend azon állami és fejedelmi ház alaptörvényében találta végszabályozását, mely a Mi különböző országainkban ezek törvényes országrendjei által elfogadtatva fennáll, és mint Pragmatica Sanctio ismeretes.

Az igy meghatározott örökösödési rend meg nem ingatható jogalapján, az osztrák birodalom alkotó részeinek az egyes fennemlitett országok és tartományok jogai és szabadságaival összhangzásba hozott oszthatatlansága s elválaszthatatlanságára állitva, azóta az állam- s népjogi szerződések folytán öregbedve és megszilárdulva, az ellene törő veszélyeket és megtámadásokat, támogatva és emeltetve népeinek hüsége, áldozatkészsége és vitézsége által, győzelmesen leküzdötte.

Uralkodói Házunk ugy, mint alattvalóink érdekében fejedelmi kötelességünknek tartjuk, az osztrák birodalom hatalmi állását fenntartani és biztonságának a világos és minden kétértelmüséget kizárólag megállapitott jogállapotokban és egyakaratu közremunkálásban fekvő biztositékokat megadni. Ezen biztositékokat csupán oly állami szerkezetek és jogállapotok szerezhetik meg teljes mértékben, melyek a Mi különböző országaink és tartományaink történelmi jogtudatának, létező különféleségeinek és oszthatatlan s elválaszthatatlanul szilárd kapcsolatuk kivánalmainak egyaránt megfelelők.

Megfontolva, hogy birodalmunkban a közös szerves államintézmények és az egyakaratu közrehatás elemei, alattvalóinknak törvény előtti egyenlősége, a mindnyájoknak biztositott szabad vallásgyakorlat, születés és osztálykülönbségtől független hivatalképesség, mindenkit egyenlően illető közös katonáskodási és adózási kötelezettség, az uri szolgálatok és robotok megszünése és a közbenső vámvonal eltörlése által öregbedtek és megszilárdultak; tekintve továbbá azt, hogy az állami hatalomeszközöknek az európai szárazföld minden országaiban helytfoglaló összpontositása folytán a legmagasb államfeladatok összefoglalt kezelése birodalmunkban, és ennek biztonsága s egyes alkotó részeinek jóléte czéljából, elutasithatatlan szükséggé fejlődött; azon czéllal, hogy országaink és tartományaink közt korábbi időkben fennállott különbségeket kiegyenlitsük és alattvalóiknak czélirányosan szabályzott részvételét a törvényhozásban s igazgatásban megalapitsuk, a Pragmatica Sanctio alapján és teljhatalmunk erejével, állandó és vissza nem vonható állami alaptörvényül, tulajdon Magunk, valamint az uralkodásban törvényes utódaink zsinórmértékéül, a következőket határoztuk és rendeltük:

I. Azon jog, törvényeket hozni, változtatni és megszüntetni, Általunk és utódaink által ezentul csupán a törvényesen egybegyült országgyülések és illetőleg a birodalmi tanács közrehatásával fog gyakoroltatni, mely utóbbihoz az országgyülések általunk meghatározott számu tagokat küldendnek.

II. Mindazon tárgyai a törvényhozásnak, melyek az országaink és tartományaink mindnyájával közös jogok, kötelességek és érdekekre vonatkoznak, nevezetesen a törvényalkotás az ércz-, pénz- és hitelügy, vám- és kereskedelmi ügyek, továbbá a jegybank ügye elvei fölött; a törvényhozás posta-, távirda- és vasut-ügyek alapelveit illetőleg, nem különben a katonáskodási kötelezettségnek módját, mivoltát és rendjét illető törvényes intézkedések, ezentul a birodalmi tanácsban és ennek közbejöttével fognak tárgyaltatni, és ennek közzéhatásával alkotmányosan elvégeztetni, valamint ujabb adók és illetékek tételeinek fölebbemelése, nevezetesen a só árának nagyobbitása, valamint ujabb államkölcsönök fölvétele, 1860. julius 16-ik napján kelt elhatározásunk értelmében, nem különben a meglevő államadósságok átváltoztatása, és az állami ingatlan vagyon eladása, átváltoztatása vagy terhelése, csupán a birodalmi tanács beleegyezésével rendeltethetik el, végre pedig az állami kiadások költségvetésének vizsgálata és megállapitása a következő évre, valamint az állami számvizsgálati kimutatás és évi pénzügyi kezelés végeredményének vizsgálata, a birodalmi tanács közremunkálása mellett történendő.

III. A törvényhozás minden egyéb tárgyai, melyek az előbbeni pontokban nem foglalvák, az illető országgyüléseken és azok által, és pedig a magyar koronához tartozandó országokban és tartományokban az előbbi alkotmányok értelmében, többi országaink és tartományainkban pedig a tartományi rendtartások szerint és értelmében alkotmányszerüleg intézendők el.

Miután azonban a magyar koronához tartozó országok kivételével, a törvényhozásnak oly tárgyaira nézve is, melyek az összes birodalmi tanács kizárólagos hatásköréhez nem tartoznak, többi tartományaink számára hosszu idők során közös tárgyalás és elintézés létezett, fentartjuk Magunknak, hogy az ilyetén tárgyakat is a birodalmi tanács alkotmányszerü közremunkálása mellett ezen tartományok birodalmi tanácsosainak közbenjöttével intéztessük.

Közös tárgyalásnak akkor is van helye, mikor az a birodalmi tanács hatásköréhez nem tartozó tárgyak iránt az illető országgyülések által kivántatnék és javaslatba hozattatnék.

IV. Ezen császári diploma azonnal országaink és tartományaink országos levéltáraiban leteendő, annak idejében az országos törvények közé eredeti szövegében és az illető ország nyelvén bejegyzendő lészen. Utódaink ezen diplomát trónra léptükkor azonnal hasonló módon cs. aláirásukkal ellátván, országaik és tartományaiknak kiadandják, a hol az az, ország törvényei közé iktatandó.

Melynek hiteléül Mi ezen oklevelet aláirásunkkal ellátva, császári pecsétünk alatt kiadatni, a Mi házi-udvari állami levéltárunkban, letétetni rendeltük el.

Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban Bécsben, október 20-dikán, ezer nyolczszáz hatvanban, uralkodásunk tizenkettedik évében.