A betéti társaság története

Ennek az intézménynek a 13–14. században kialakult itáliai commenda volt az elődje. Betéti társaságok elsősorban tengeri vagy szárazföldi szállításnál alakultak. A bankár egy vállalkozónak árut, pénzt vagy hajót adott át abból a célból, hogy az a pénzét befektesse, természetesen százalékos nyereségrészesedés, jutalék vagy állandó fizetés kikötése mellett. Így olyanok is bekapcsolódhattak nyereséges vállalkozásokba, akik nem akarták, hogy a nevük ilyen vonatkozásban ismertté váljék. A commenda tehát a feudális tradíciók és az egyház kamatvételi tilalmának kijátszására egyaránt alkalmas volt. Emellett a kültag csak betétje erejéig vállalt kockázatot a vállalkozás sikeréért.

Modern szabályozására előszőr a Colbert–féle 1673. évi Ordonnance de Commerce-ben került sor. A nagyobb hitelképesség érdekében a kültagokat is felelőssé tették a hitelezőkkel szemben. Németországban a commendából kétfajta társaság is kialakult. Az egyik a francia szabályozáshoz állt közel, amelyet a Code de Commerce is tartalmazott, a másik az ún. csendes társaság volt, ahol a tőkéstárs harmadik személyekkel jogviszonyba egyáltalában nem lépett és megőrizte inkognitóját.