Az I. büntető novella értékelése

„Az első büntető novella a Liszt által meghirdetett reformtörekvések teljesítése jegyében került megalkotásra; a Btk. Rendelkezéseit korszerűsítve újból az európai törvényhozás élvonalába emelte a magyar jogalkotást.” (Békés Imre). Finkey Ferenc szerint az I. novella "az első czéltudatos kriminálpolitikai törvényünk, mely a modern irányok érett és életképes eszméinek utat nyit törvénytárunkba. A büntetés feltételes felfüggesztése, a fiatalkorúak büntetési rendszerének gyökeres reformja, oly két nagyjelentőségű intézmény, a melyeknek megvalósításával végre mi is elértünk a büntetőjogi reformállamok sorába, a megtorlás rideg, egyoldalú kultiválása helyett az okos megelőzésnek, a bűnözés elleni tervszerű védekezésnek, a büntetés tényleges alkalmazása nélküli javításnak, az erkölcsi jellegű büntetéseknek gondolatát ültettük be jogrendünkbe."

"Már Vámbéry is utal rá, hogy a Büntetőnovella mindössze 52 szakaszt magába foglaló terjedelme nem fejezi ki annak igazi jelentőségét. Ez a törvény számos vonatkozásban szakít a Csemegi-kódex elveivel. Míg a Btk. a repressziót szolgálja, a Novellának különösen a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseiben majdnem kizárólag a megelőzés eszméje uralkodik... Ezzel a jogszabállyal a magyar törvényhozás a XX. század első évtizedében - több mint hetven évvel ezelőtt - megtette az első lépést a kriminológia eredményeinek értékesítésére büntetőjogunkban. "(Kovács Kálmán)