1853. évi úrbéri pátens
1853-diki martius 2-kán kelt császári nyiltparancs, az egykori földesurak s a volt jobbágyok és ezektől különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok között Magyarországban az urbéri kapcsolat s ezzel rokon jogállapotok folytán fönforgó viszonyok szabályozása iránt
Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár; Magyar- és Csehország, Lombárdia és Velencze, Dalmát-, Horvát-, Tótország, Galiczia, Lodomeria és Illiria s Jeruzsalem s a t. királya; Ausztria főherczege; Toskana és Krakkó nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Stájer, Karantán, Krajna és Bukovina herczege; Erdély nagyfejedelme; Morvaország őrgrófja; Fel- és Al-Slézia, Modena, Parma, Piacenza és Guastalla, Osvieczin és Zator, Teschen, Friaul, Raguza és Zára herczege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska herczegitett grófja; Trient és Brixen fejedelme; Fel- és Al-Lausitz, és Isztria őrgrófja; Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg s at. grófja; Trieszt, Cattaro és a szláv őrgrófság ura; a Szerbvajdaság nagyvajdája, s a t.
Olly czélból, hogy a jobbágyi kapcsolatnak az 1848-ki december 2-kán kelt szózatunkkal s az 1849-ki julius 7-rőli nyiltparancsunkkal jóváhagyott megszüntetése folytán az egykori földesurak s a volt jobbágyok, és ezektől különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok között megváltozott viszonyok, nemkülönben az e részbeni kölcsönös birtokviszonyok végképen szabályoztassanak, s különösen hogy az összesitések s elkülönzések létesitése a megváltozott viszonyok mellett minden érdekeknek lehetőleg megfelelő módon előmozdíthassék, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után fölhiva éreztük Magunkat, az eddigi urbéri törvények figyelembe vételével, Magyarország számára következő határozatokat kiadni, s azokat az e részben előforduló minden tárgyalásokm elhatározására nézve szabályul kitüzni azon hozzáadással, hogy ezen határozatok jelen nyiltparancs kihirdetése napjától kezdve hatályba léptetendők.
Első szak
Az urbéri kapcsolatból s az ezzel rokon jogállapotokból eredő viszonyok szabályozása iránti határozatokról
1. § A létezett urbéri kapcsolatnak s a földesúri törvényhatóságnak megszüntetése folytán, az urbéri kapcsolatból s a földesúri törvényhatóságból eredő és következtetett jogok, járandóságok és kötelezettségek is elenyésznek.
2. § Az urbéri kapcsolat megszüntetése következésében a volt jobbágyok a kezükön levő urbéri földbirtokban (urbéri jobbágy- és urbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni s szabad rendelkezési joggal ruháztatnak föl, fönhagyatván a jobbágyjavakbani öröködési rend s a telkek szétdarabolása iránt fenálló, vagy még kibocsátandó rendszabályok.
3. §. Urbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, mellyek az urbéri táblákba mint az urbéri jobbágy- és urbéri zsellértelkek állománya iktatvák be, vagy későbbi időben urbéri tartozások szakadatlan megvétele által illyeseknek ismertettek, legyenek bár ezek urbéri vagy ennek helyét potló szerződési bánás alá vetve.
4. §. Ezenkivül az urbéri telkekkel a volt jobbágyok tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönzött, vagy jövendőben törvényes uton elkülönzendő legelők, nemkülönben azon erdők s nádasak is, mellyek az urbéri faizás és nádlás végett a volt jobbágyoknak átengedtettek, vagy jövendőben átengedtetnének.
5. §. Az urbéri jobbágy- és urbéri zsellértelkek törvényes mértéke, az eddigi urbéri törvények által meg levén állapítva, ezen határozat minden urbéri tárgyalásoknál zsinórmértékül szolgáland.
6. § A puszta telkek (sessiones desertae) a mostani birtokosok teljes tulajdonává válnak.
Puszta telkek gyanánt azonban azon telkek nem tekintendők, mellyek birtokosaik által csak az 1848. és 1849. évek alatt hagyattak el s ezek által azóta ismét birtokba nem vétettek.
Az illyes telkek tekintetében a korábbi birtokosoknak s jogutódaiknak birtok- és tulajdonjogai érintetlenül maradnak.
7. §. Az urbéri állománynak a földesúri vagy a közös legelőbőli foglalás által keletkezett minden nagyobbitása, nemkülönben annak az azelőtti földesuraság általi foglaláson alapuló kevesbülése az eddigi törvények szerint kezelendő, azonban azon korlátozással, hogy olly békes birtokot, melly az 1820-dik évben tul terjed, többé megtámadni nem lehet.
Az 1820-dik óta történt illynemü foglalások iránti keresetek is, azon esetekben, hol a telkek tagositása s a legelő elkülönzése kéretik, a kereseti jognak különbeni vesztése terhe alatt, ezen munkálatok eszközlése alkalmával szorgalmazandók, s ezekkel egyszerre tárgyalandók s elhatározandók.
Ha ezen munkálatoknak sem egyike sem másika nem kéretik, ugy az illyetén panaszok a kereseti jog különbeni elenyészése terhe alatt, legfölebb ezen nyiltparancs kihirdetésétől számítandó három év alatt benyujtandók.
8. §. Azon földek ellenben, mellyek, azon térnek fölmérése után, melly az urbér behozatalakor meghatározott számu urbéri telkek összletekép a volt jobbágyoknak átadatott, mint maradékföldek találtatnak, s mellyekből az eddigi urbéri törvények szerint új telkek valának képezendők, a földesuraknak járandó kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak.
Ez által azonban a volt jobbágyok nem jogosítatnak föl arra, hogy illy módon szaporodott birtokuknál fogva a legelő és erdő elkülönzésénél urbéri telkeik után járandó törvényszerü mértéket meghaladó illetményt követelhessenek.
9. §. Az irtásföldekkeli bánás következőkép szabályoztatik:
I. A jelen birtokosok kezei között maradnak:
a)azon irtásföldek, mellyek valamelly urbéri telekhez törvényesen akkép csatoltattak, hogy elébbi minőségöket elvesztették s az urbéri telek alkatrészét képezik;
b)azon irtásföldek, mellyek a volt jobbágyoknak eredetileg és egyedül életföntartás végett adattak át;
c)azon irtásföldek, mellyeken megszállitások léteznek, ha ezek birtokosainak ezen megszállitásokon kivül egyéb, urbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen;
d)azon irtásföldek, mellyek a birtokosoknak örök időkre földbér, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett szerződésileg adattak át.
Az irtásföldeken b), c) és d) alatt fekvő tartozások a birtokosok által megváltandók.
II. Minden egyéb irtásföldek, mennyiben ezt különös szerződések nem gátolják, az illető földesurak által visszaválthatók.
A földesurak mindazáltal kötelesek, az illyetén visszaváltható irtásföldeknél, ha ezek különös föltételek nélkül s határozatlan időre adattak át, ezen nyiltparancs kihirdetése után három év alatt, azokra nézve pedig, mellyek bizonyos föltételek mellett s meghatározott időre vannak a volt jobbágyok kezei között, a föltételek teljesitése s a megállapitott határidő lefolyta után három év alatt, barátságos egyezkedés utján vagy az irtási költségek s az irtásföldeken fekvő beruházások megtéritése által, vagy az irtásföldek egy részének átengedése által, a visszaváltást szorgalmazni.
A barátságos egyezkedésnek az illető szolgabirói hivatal mint politikai hatóság befolyása mellett kell történnie. Az ezen hatóság által eszközlött vagy hitelesitett szerződések az első biróságu urbéri törvényszék utján jóváhagyás végett az urbéri főtörvényszék elibe terjesztendők.
Ha az illyes egyezkedés nem sikerül, a földesur köteles a kiszabott határidő megtartása mellett a visszaváltást az urbéri törvény utján teljesiteni, ellenkező esetben visszaváltási joga elenyészik, s az irtásföldek a birtokosok megmásithatatlan tulajdonává válnak, és egyedül a rajtok fekvő szolgáltatásokat tartoznak megváltani.
10. § A volt jobbágyokat az egykori földesuraságok erdeiből illető haszonvételek megváltása tekintetében a következő rendeletek szolgálnak szabályul:
Ott, hol a volt jobbágyok a faizás törvényes élvezetében vannak, számukra helyette azon földesurasági erdőből, mellyben eddigelé a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen kihasítandó. A fönmaradó erdőtér, a földesurnak teljes tulajdonul marad.
Mindegyik felet a számára kihasitott erdőrészben az erdőrendőrségi szabályok megtartása mellett minden erdei haszonvételekre teljes jog illeti.
Ezen rendelet az egyes jobbágyok vagy egész községek számára már kihasitott erdőkre nézve is szabályul szolgál.
Ha az egykori földesuraság az erdők elkülönzésénél magának egyes haszonvételeket föntartott, a volt jobbágyok kötelesek a föntartott haszonvételeket megváltani.
11. §. A volt jobbágyok számára kihasitandó erdőrész területe, ha az iránt szabad egyezkedés nem jőne létre, az urbéri törvényszékek itélete által leszen meghatározandó.
Az urbéri törvényszékek e végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat törvényesen illető haszonvételeknek s viszonszolgáltatásoknak mivoltát kinyomozni, továbbá szakértők meghivása mellett a kitudott illeték fedezésére megkivántató erdőtért tekintettel a helyviszonyokra s különösen az erdőnek minőségére s termési képességére, minden telekre nézve minősége aránya szerint megállapítani.
Nyolcz zsellér számára egy egész telki illetőség legyen kiszabandó.
E részben azonban azon elv tartanó szem előtt, hogy rendszerint egy egész telekre két holdnál csekélyebb, s nyolcz holdnál nagyobb tér, holdját 1200 négyszög öllel számítva, nem szabathatik, és csupán ott, hol a helyviszonyokhoz képest ezen mérték mellett az eddigi tövényes haszonvétel el nem érethetik, szabad kivételképen nagyobb számu mértéket, de semmi esetben sem tizenkét holdon fölül, - holdját 1200 négyszögöllel számitva, határozni.
Egyébiránt az illetőség két holdnál csekélyebb mértékre is leszállítathatik, ha a jobbágynak eddigi törvényes faizása olly csekély volt, hogy azon famennyiség folytonos megnyerésére két holdnyi erdőtér nem kivántatik.
Továbbá ügyelni kell arra, hogy a jobbágyok számára olly minőségü erdőrészek hasítassanak ki, mellyek a faizás folytonos gyakorolhatására alkalmatosak legyenek.
12. §. Azon lelkészek s iskolatanitók számára, kiket az eddigi urbéri törvények szerint faizás illet, a fölhozott elvek szerint ott, hol az erdőrészek kihasitása megtörténik, hasonlókép egy erdőrész leszen kihasitandó, és pedig a mennyiben más egyezkedés nem létezik, az elsőbbek számára egy egész, az utóbbiak számára egy féltelki illetőséggel.
13. §. Az ezen határozatok folytán a volt jobbágyok számára kihasítandó erdőrész községerdő gyanánt kezelendő, s gazdálkodása az illyes erdőkre nézve fönálló, vagy még kibocsátandó szabályok szerint a politikai hatóságok fölügyelete alatt gyakorolandó.
A községerdőbe, a lelkészek s iskolatanitók számára kihasitandó erdőrészek is befoglalandók, s ennélfogva a község által az illető famennyiség kiszolgáltatandó.
A körülményekhez képest s hol a viszonyoknál fogva tanácsosabbnak mutatkozik, az erdő fölosztása helyett a jogos erdei haszonvétel az illető erdőből meghatározott évenkinti failletménynyé átváltoztatandó, kellő módon kitudandó s a kiszolgáltatás módja és ideje megállapítandó.
14. § Az erdei haszonvételek végső rendezéseig az eddigi törvényes határozatok úgy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszonszolgálatokra nézve erejükben fönmaradnak.
15. §. Az egykori földesurak s a volt jobbágyok kivánata folytán az eddigi urbéri törvények szerint az utóbbiaknak engedett nádlási haszonvétel, szabad egyezkedés, vagy az urbéri törvényszékek itélete által akkép szabályoztathatik, hogy ezért a volt jobbágyok számára addig, mig a nádas kiszáradása magától be nem következik vagy mesterségesen nem eszközöltetett, évenkint, vagy változatlan mennyiségü nád szolgáltassék, vagy a törvényesen járó nádszükséglet fedezése végett a nádasból meghatározott terjedésü tér jelöltessék ki, avagy végre pénzváltság vagy különbeni egyenérték adassék. Mellynél a földesur a volt jobbágyok és lakosok részéről őt illető viszonszolgáltatásokat számba veheti.
A volt jobbágyoknak azonban jogában áll, ezen viszonszolgáltatást, mig magának a nádjárandóságnak szabályozása bekövetkezik, pénzben megváltani.
Ha a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egyes jobbágyoknak telkeik után az őket illető urbéri földeken fölül s kizáró használatukra átengedtetett, ez teljes tulajdonukká válik, s a rajta fekvő adózások megválthatók.
16. §. A legeltetés azon földeken, mellyek ezen nyiltparancs határozatainál fogva a volt jobbágyok tulajdonává válnak, az egykori földesurakat többé nem illeti, de a jobbágyok sem legeltethetnek az urasági földeken.
Ugyanez áll az erdő- és nádasrészek elkülönzése, nemkülönben a legelő fölosztása után, az elkülönitett részek tekintetében.
17. §. A szőlőhegyfokok s szőlőktől járó adózások és szolgáltatások csak akkor tekintendők megszüntetteknek, ha ezek olly telek alkatrészét képezik, melly ezen nyiltparancs 3. §-ához képest urbéri teleknek tekintendő.
Illyetén szőlőhegyek és szőlők jelen birtokosaik teljes tulajdonává válnak.
Minden egyéb szőlőhegyektől és szőlőktől a szerződési, vagy eddigelé divatozott szolgáltatások és adózások, valamint netalán a szőlők föntartását érdeklő kötelezettség meg nem szüntetvék. Ezek azonban, ha ezen nyiltparancs 20. §-ának osztályába nem tartoznak, s mig a megváltás megtörténik, vonakodás nélkül teljesítendők.
18. §. Ha a volt jobbágyok részéről azon kifogás tétetik, hogy a szőlők közös legelőföldbe öltetvék, erre csak akkor kell tekintettel lenni, ha bebizonyítatik, hogy a legelőjog gyakorlására jogositva volt községbeli tagok mingyárt a szőlőkkel beültetendő területnek kiosztásánál, a közös legelő megszorítása miatt, a kiszabott uton panaszt emeltek, s hogy ez vagy figyelembe nem vétetett, vagy végkép el nem intéztetett.
19. §. Azon földek tekintetében, mellyek a 3, 4, 6, 7, 8, 9, 15 és 17. §. rendeletei alá nem esnek, azonban az urbér behozatalakor már, vagy később benépesítettek, vagy a volt jobbágyoknak különbeni mivelés, beültetés, vagy más nemü haszonvétel végett, irásbeli vagy szóbeli egyezkedés által évenkinti természetbeni szolgáltatások, adózások vagy bér (census) mellett örök időkre, vagy a család avagy férfiág kihaltáig átengedtettek, a jelenlegi birtokállapot a szerződés vagy eddigelé divatozott szolgáltatások mellett föntartandó. Az illyes földeken fekvő tartozások megválthatók.
20. § Ideiglenes szerződések, valamint tisztán magánjogi haszonbér- és zálogszerződések ezen nyiltparancs rendelete alá nem esnek.
21. § Különös rendelet által határoztatik meg, mi módon kellessék az egykori földesurak számára a megszüntetett urbéri járandóságokért, nemkülönben a volt jobbágyoknál hagyandó maradékföldektől járó urbéri tartozásokérti kárpótlást kiszámítni s utalványozni.
22. §. Szintúgy különös rendelkezésnek tartatik fön annak meghatározása, hogy melly föltételek alatt s milly módon kellessék az ezen nyiltparancs szerint megválthatóknak nyilvánitott szolgáltatásokat megváltani.
E közben illyetén megváltások a szolgabirói hivataloknak mint politikai hatóságoknak közbenjárása mellett, szabad egyezkedés utján eszközölhetők.
Az ezen hatóságok álal eszközlött vagy hitelesitett szerződések a megyei hatóságokhoz jóváhagyás végett fölterjesztendők.
23. § Az egykori jobbágyoknak korcsmálási joga az eddigi urbéri törvényekhez képest föntartatik.
A községi korcsmák szabályozása iránt támadó kérdések fölött ezen törvények figyelembe vételével a politikai hatóságok határoznak, és a korcsmálási jognak a volt jobbágyok részérőli megszegése eseteiben a törvényes büntetéseket is kiszabják.
24.§. A földesúri korcsmálási, malom- és halászati jog tekintetében, ezen jogok szabályozásának föntartása mellett, az eddigi törvények határozatai szolgálnak zsinórmértékül.
Második szak
Határozatok a birtokviszonyok szabályozása iránt különösen
25. § Mindazon határozatokban, mellyekben az egykori földesurak és jobbágyok között a földbirtok tekintetébeni viszonyok egészen még ki nem egyenlítvék, a legelő elkülönzése s az erdei haszonvételek szabályozása átalában és hivatalból rendeltetik.
26. §. Azon határokban, mellyekben a földbirtok tagositása törvényes szabály szerint már megindítatott, ez lehető gyorsasággal eszközlendő.
Azon határokra nézve, mellyekben tagositás sem az egykori földesurak, sem a volt jobbágyok által eddigelé nem kéretett, továbbá is az érdeklettek tetszésére bizatik, hogy azt, az ezen nyiltparancs értelmében fölállítandó urbéri törvényszékek előtt szorgalmazhassák.
E végre azonban egy évi határidő tüzetik ki, melly az emlitett urbéri törvényszékek fölállitása után e végre kiadandó hirdetvény közhirré tétele napjától kezdve fog számítani.
Mindazon határokban, mellyekben ezen határidő alatt a tagositás meginditása, vagy a földesuraság vagy a jobbágyok többsége által, kéretni fog, az hasonlókép lehető gyorsasággal s a legelő egyideüleges elkülönzése s az erdei haszonvételek szabályozása mellett létesítendő.
Ott, hol az összesités ezen határidő alatt az érdeklettek közől egyik által sem kéretett, az jövendőben csak mindkét félnek egyetértőleges szorgalmazására az ezen törvényben foglalt határozatok alkalmazása mellett eszközöltethetik.
27. §. Hol olly közbirtokosságok léteznek, mellyekben a törvényes arányosság még be nem hozatott, és az előrebocsátott 25 és 26. §-ban emlitett egyik vagy másik hivatalos eljárásnak esete forog fön, köteles az urbéri törvényszék mindenek előtt a közbirtokosok között egyezkedés utján egyetértést eszközölni.
Ha ez nem sikerül, az urbéri törvényszék a dolog mibenlétének megfelelő ideiglenes intézkedést tegyen, s hivatali működését ehez képest teljesítse, az arányossági per érdemleges elintézését pedig a rendes törvény utjára utasítsa.
Harmadik szak
A birtokbeli viszonyok szabályozásának eszközlésére rendelt törvényszékekről
28. §. A birtokbeli viszonyok szabályozása körüli eljárás különös törvényszékekre ruháztatik, s az alább kijelölt lépcsőnkinti út állapítatik meg.
Első biróságkép minden megyében egy különös urbéri törvényszék állítatik föl, mellynek rendszerint egy előlülőből s legalább is két ülnökből kell állnia.
A körülményekhez képest nagyobb megyékben több illyes törvényszékek is állítathatnak föl, ellenben pedig több kisebb megyék egy törvényszék alá rendeltetnek.
Másodbiróságkép az öt közigazgatási terület mindegyikében, egy előlülőből, és az illető helytartósági osztály s harmadbiróságkép Bécsben egy előlülőből, s a belügyministerium és legfőbb tövényszék tagjaiból alkotott urbéri legfőbb törvényszék létezend.
A legfőbb urbéri törvényszék s az urbéri főtörvényszékek tagjai számának meghatározása, továbbá ezen törvényszékek előlülőjének s tagjainak, nemkülönben az első folyamodási urbéri biróságnak előlülőinek kinevezése, bel- és igazságügyi ministereink javaslata folytán, Általunk fog történni.
Az első folyamodási urbéri törvényszék tagjai ezen ministerek által kölcsönös egyetértésben neveztetnek ki.
Negyedik szak
Az urbéri törvényszékeknéli eljárásról
29. §. Mindennemü birtokszabályozási perek jogszerü elintézésének, peres iratok által kereseti alakban kell történnie. A per a kereső fél által, az urbéri törvényszék részéről számára kitüzendő határidő alatt meginditandó.
Ha a birtok szabályozását kérő fél által ezen határidő nem tartatik meg, az első biróságu urbéri törvényszék köteles intézkedni, miszerint a per hivatalból rendelt fölperes által a késedelmes fél kárára és költségére indítassék meg.
30. §. A legelő elkülönitése s az erdei haszonvételek szabályozása tekintetében, ha az összesités végetti folyamodásra a 26. §-ban kitüzött határidő eltelt, a nélkül hogy ezen munkálatért az erre hivatott felek valamellyike folyamodott volna, a földeruraság, és közbirtosságoknál a közbirtokosok közől valamellyik köteles további egy évi határidő alatt az illető első biróságu urbéri törvényszékhez folyamodni, ellenkező esetben az elkülönzés és szabályozás a hivatalból rendelt fölperes által a késedelmes uraság kárára s költségére indítatik meg.
31. § A panaszlevél az ellenféllel azonnal közlendő.
Egyszersmind a felek a dolog mibenlétének megfelelő határidő alatt, mellynek harmincz napon tul terjednie nem szabad, a biróság elibe idézendők.
Ezen tárgyalási határnapon köteles a biróság mindenek előtt azon kérdést megvitatni, vajjon nem létezik-e a birtok szabályozását gátoló törvényes vagy szerződési akadály; aztán e fölött, a felek által bemutatott bizonyitási okok s a szükséghez képest hivatalból tett nyomozások alapján határozni, s az itéletet a felekkel, irásban közleni.
Az e részbeni itélet ellen a magát terhelve érző félnek jogában áll, az első biróságu urbéri törvényszék itéletének kézbesitése napjától számítandó tizennégy nap alatt az urbéri főtörvényszékhez fölebbezéssel élni. Ezen kérdésben további fölebbezésnek nincs helye.
32. § Mihelyest ezen kérdés jogérvényesen eldöntetett, az első biróságu urbéri törvényszék által az illető szolgabirói hivatal megkerestetik a végre, hogy a működő mérnök, továbbá a jelenlevő felek vagy képviselőik meghivása mellett az eddigi urbéri törvényekben közelebb megjelölt, a per fölszerelésére megkivántató bizonyitékok és segédeszközök, a törvényes szabályhoz képest, a per további tárgyalása végett előkészítessenek, s az első biróságu urbéri törvényszék elibe terjesztessenek, melly aztán az előterjesztett segédeszközök hitelesitésére határidőt tűzend ki, s arról mindkét felet értesitendi. Ezen határidő rendszerint, a jelentés benyujtásától számítandó harmincz napon tul nem terjesztendő.
33. § A hitelesitésnek, nemkülönben az előforduló becsüknek, az urbéri biróság által a helyszinén a dolog átlal nem érdekelt hites mérnök s a felek meghivása mellett kell történniök, melly részben ezeknek szabadságában áll, a földek fölmérése és fölvétele, a földek osztályozása, s a működő mérnök által javasolt szabályozási terv elleni kifogásaikat vagy élőszóval vagy irásban előterjeszteni, s e végre az ügyvédi segedelmet is használni.
A hitelesités megtörténte után köteles a biróság mindenképen azon lenni, miszerint a peres kérdések egyezkedés utján kiegyenlítessenek.
Az egész hivatalos eljárásról, létesült legyen bár az egyezség, vagy sem, körülményes jegyzőkönyv készítendő, mellyhez az eddigi urbéri törvényekben megjelölt segédadatok csatolandók.
34. §. Ha a felek az egyezség fölött minden pontokban megegyeznek, az urbéri biróság köteles az egyezkedési munkálatot jóváhagyás végett az urbéri főtörvényszék elibe terjeszteni.
Minden egyéb esetekben a tárgyalás elintézésének itélet által kell történnie, mellyre nézve azonban a föltétlenül és föntartás nélkül kiegyezett pontokban a felek egyezsége szolgál zsinórmértékül.
35. § A határozat előtt még a tanuk birói hitelesitése eszközlendő, minél a feleknek szabadságában áll, a tanuk elleni kifogásaikat benyujtani.
E végre, valamint a különbeni jegyzetek és ellenjegyzetek benyujtása végett a feleknek egy válasz és viszonválasz tizennégy napi határidő mellett megengedtetik.
36. §. Az eljárás befejezése után az urbéri törvényszék minden vitapontok fölött egyenkint, de egy itéletben, határozatának minden pontra nézve szoros indokolása mellett itél.
37. § Az itélet a feleknek minden siettséggel kézbesítendő.
Azon félnek, melly az első bisági itélet által magát terhelve érzi, szabadságában áll, a kézbesités utáni tizenégy nap alatt, panaszának okait irásban az első biróságu urbéri törvényszéknél benyujtani, melly is azt, minden periratok fölterjesztésével az urbéri főtörvényszékhez juttatandja.
38. § Az urbéri főtörvényszék a fölterjesztett pereket beérkezésök sorrende szerint veendi föl, s itéleteit a feleknek az első biróságu urbéri törvényszékek utján kézbesitetendi, kiknek az urbéri legfelsőbb törvényszékhezi folyamodás joga minden esetben megengedtetik.
Az ezen folyamodás közbevetésénéli eljárás tekintetében a megelőző szakasz határozatai alkalmazandók.
Az urbéri legfelsőbb törvényszéknél a perek hasonlókép beérkezésök sora szerint veendők fel.
Ha a felsőbb biróság a nyomozásokat tökéleteseknek nem találja, a per kiegészités, és a körülményekhez képest új itélethozás végett az első biróságu törvényszékhez visszaküldendő.
39. §. A jogereü itéletek végrehajtásának, kellő kiadásuk és hivatalbóli kihirdetésök után, és pedig az urbéri törvényszék egy tagja által, a szolgabirói hivatal egy tisztviselőjének hozzájárultával kell történnie.
A végrehajtó bizottmány a működő mérnök előleges meghallgatása után a végrehajtás idejét meghatározza, s erről a feleket olly hozzáadással értesíti, hogy a kitűzött végrehajtási határnapon a mérnök bevezetése végett jelenjenek meg, ellenkező esetben az jelenlétök nélkül is meg fogván történni.
A kihasitás a biróilag helyben hagyott szabályozási terv szerint történik. A kihasitás befejezése után a bizottmány egy hites mérnök hozzájárultával az uj telekkönyv, az új térkép és a telkek új táblájának hitelesítéséhez fog.
A végrehajtás befejezéséről a bizottmány az első biróságu urbéri törvényszéknek minden perbeli és végrehajtási iratok előterjesztése mellett pontos jelentést teend.
40. §. Az első biróságu urbéri törvényszék a megtörtént szabályozás eredményét, az illető munkálatokkal együtt, az illető telekkönyvi és adósorzati hivatallal, az erre vonatkozó további hivatalos eljárás végett közölni köteles.
41. §. Urbéri perekben perujitásnak nincs helye.
A szabályozás alkalmával történt számitási vagy fölmérési hibák, vagy a végrehajtásnál elkövetett helytelenségek helyehozása, megigazitás utján eszközöltetik.
Az ebbeli kérelem, különbeni elenyészése mellett, a szabályozás befejezésétől vagy a végrehajtás megtörténtétől számítandó egy év alatt bejelentendő.
Ez mind irásba foglalva az első biróságu urbéri törvényszéknél, mind pedig szóval az illető szolgabirói hivatalnál, mint politikai hatóságnál, történhetik, melly is e felől jegyzőkönyvet készitend, s azt haladék nélkül az urbéri törvényszékhez küldendi.
42. §. Ennek következtében az urbéri törvényszék, ha a kérelmet nyilván alaptalannak nem találja, saját tagjai közől egyet egy hites mérnökkel együtt a helyszinére küld a végett, hogy a szolgabirói hivatal egy tisztviselőjének hozzáadással tudatandó, hogy ezen határidő eltelte után további utólagos fölszólalásoknak helye nem leend. Ha ezen alkalommal barátságos egyezség nem létesülhet, a bizottmány erről az urbéri törvényszéknek jelentést teend.
A panasz azután jelen nyiltparancs szabályai szerint intézendő el.
43. §. A megigazitási itélet végrehajtása az első biróságu urbéri törvényszék egy ölnöke által, a szolgabirói hivatal egy tisztviselőjének közremunkálása mellett s egy mérnök hozzájárultával eszközlendő, s arra a felek olly megjegyzéssel idézendők, hogy a végrehajtás különben az ő jelenlétük nélkül is meg fog történni.
A végrehajtásról az urbéri törvényszéknek jelentés teendő, melly is ezen nyiltparancs 40. §. értelmében az illető telekkönyvi és adósorzati hatóságokat kellőleg értesítendi.
44. §. A fölméréshez megkivántató szekeres és kézi munkákat a volt jobbágyok ingyen kötelesek kiszolgáltatni. Az e részben előforduló egyéb költségeket a volt földesúr tartozik viselni.
45. §. Minden benyujtványok, irományok, okiratok és tárgyalások, a mennyiben azok jelen nyiltparancs folytán szükségesek, vagy mennyiben a jelen nyiltparancsban megállapitott zárhatáridők megtartatnak, bélyeg-, díj- és postabérmentesek.
46. §. Az 1848. aprilhó előtt végképpen eldöntött és a volt magyar királyi helytartó tanács által az itéletek végrehajtása végett az első birósághoz visszaküldött minden szabályozási és tagositási perek, az ezen nyiltparancsban kiszabott eljárás megtartásával végrehajtandók, mi részben a legfelsőbb biróság itélete szolgál zsinórmértékül.
Ugyanennek kell történnie mindazon perekkel is, mellyek az 1848. aprilhó óta az egykori magyar királyi tábla által végképen eldöntettek s végrehajtás végett az illető birósághoz visszaküldettek.
47. §. Az 1848. april hava előtt indított, s a perben talált hiányok fölvilágosítása vagy kiegészitése czéljából az első birósághoz ujolagos határozás végett visszaküldött perek, az ezen nyiltparancsban fölállitott elvek szerint tárgyalandók s elintézendők.
Hasonló eljárás lesz megtartandó azon perekre nézve is, mellyek 1848. april hava után az azóta fölállitott ideiglenes biróságok előtt indítattak, s első biróságilag még el nem döntettek.
Azon perek, mellyek első biróságilag már eldöntettek, de felsőbb átvizsgálás alá még nem terjesztettek, átvizsgálás végett az illető urbéri főtörvényszék elibe terjesztendők, s úgy ezek, mint azok is, mellyek jelenleg felsőbb átvizsgálás alatt léteznek, a felsőbb s legfelsőbb urbéri hatóságok által ezen nyiltparancs elvei szerint döntendők el.
A fönálló főtörvényszékek által már átvizsgált perek ellen a folyamodás a legfelsőbb urbéri főtörvényszékhez ezen nyiltparancs elvei szerint történik.
Az eddigi törvények és az ezek értelmében hozott jogereü határozatok alapján tett végrehajtások felsőbb birósági átvizsgálás végett többé nem terjesztethetnek föl.
48. §. A barátságos egyezség útján 1848. april hava óta létrejött és végrehajtott tagositások, ha és a mennyiben mai napig ellenök fölszólalások nem történtek, többé meg nem támadhathatnak.
A még végre nem hajtott egyezségek az urbéri főtörvényszék megerősítése alá terjesztendők.
Az idevágó irományok az illető telekkönyvi és adósorzati hatóságokkal (40. §) közlendők.
49. §. Az egykori földesurak s volt jobbágyok és ezektől különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok között az ezen nyiltparancsban szabályozott jogviszonyok iránt keletkezett perlekedések, a mennyiben arra más hatóságok nem hivatvák, vagy hivatva nem leendnek, az urbéri törvényszékek által intézendők el. Ha ezen törvényszékek az illyes perlekedést a legelőnek vagy az erdei haszonvételnek hivatalból eszközlendő elkülönitésével vagy valamelly már folyamatban levő tagositással lényeges összefüggésben lenni találják, úgy a feleket ezen perlekedéseknek az emlitett birtokszabályozási eljárásoknáli egyideüleges elintézésére utasíthatják.
Ha az ezen nyiltparancs tárgyát képező perlekedésekben időközbeni intézkedés szükséges, úgy a politikai hatóságok kötelesek az előszabott folyamodási rendben, ideiglenes határozat által, a birtokállapotot, mégpedig ezen nyiltparancs 19 és 20. §. eseteiben az illető szolgáltatások teljesítése mellett fentartani, mire nézve rendszerint az ezen nyiltparancs első szakában kimondott elvek figyelembe vételével az 1848. január 1. birtokállapot, s jelen nyiltparancs 19 és 20. §. eseteiben a szolgáltatások 1848. január 1. állapota szolgálnak zsinórmértékül.
50. § Ezen nyiltparancs a jelenleg Horvátországnak egy járását képező Muraközre (Csáktornyai járásra) is, a Horvátország számára kiadott földtehermentesitési nyiltparancsban határozott foganatositási módok szerint alkalmazandó.
Ezen nyiltparancs végrehajtásával bel- és igazságügyi ministereink bizatnak meg, és az a végett megkivántató utasitások, szabályok és oktatások kibocsátására fölhatalmaztatnak.